Csiszoltak az akcióterven

Van, amiben elfogadta a nemzetgazdasági tárca a vállalkozói szövetségek munkahelyvédelmi akciótervet illető módosítási kérését, és van, amiben nem: a leginkább kifogásolt passzust kivette a tárca a tervezetből, így mégiscsak elszámolhatja majd költségként egy cég a kisadózók által kibocsátott számlákat. Ezzel a kisadózók mégsem lesznek versenyhátrányban a többi adózási formát választókkal szemben. Ugyanakkor ha a kisadózó egy másik céggel egy éven belül egymillió forintos szerződési értékhatár felett üzletel, mindkét fél adatszolgáltatásra lesz köteles. Ha pedig felmerül a gyanú, hogy fiktív számláról van szó, a kisadózón lesz a bizonyítási teher, neki kell alátámasztania, hogy valódi munkavégzésről volt szó. Mindezt a tárca kérésére a parlamentnek bizottsági módosítóként benyújtott indítványok tartalmazzák.

Újdonság az is az eredeti tervekhez képest, hogy a kisadózók tételes adóját nem választhatja a biztosítási ügynöki tevékenységet végző, illetve ingatlan-bérbeadásból „élő” vállalkozás, és 100 ezer forintos adótartozás felett zárják ki a cégeket az adózási lehetőségből. Ez eredetileg 500 ezer volt.

Amiben viszont nem engedett a tárca: érkezett olyan kérés is, hogy a tételes adó napra arányosítható legyen, így ha valaki például a hónap egyharmadában betegállományban van, akkor csak az adó harmadát kelljen fizetnie a cégnek. A tárca indoklása szerint ez szembemenne az adóegyszerűsítés szándékával. Van azonban enyhítés ezen a téren is: ha a vállalkozás tagja legalább 30 napig keresőképtelen, akkor abban a hónapban nem kell befizetnie az adót.

A tárca közlése szerint a mintegy 70 ezer evás vállalkozás kétharmadának kevesebb a bevétele, mint évi hatmillió forint, azaz ennyinek érheti meg a tételes kisadózást választani. Ők összesen évi 20–30 milliárd forintot fizettek eddig a költségvetésbe, arról azonban egyelőre nincs nyilvános és részletes számítás, hogy a tételes adóval pontosan hogyan módosul a büdzsé bevétele.

Módosulnak az NGM javaslatai alapján a kisvállalati adó tervezett szabályai is: egyrészt kell majd ehót fizetni az osztalék után, másrészt engedélyezik az úgynevezett elhatárolást. Ez azt jelenti, hogy ha egy évben veszteséges a vállalkozás, akkor a mínusz tíz évre elosztva csökkentheti majd minden évben az adóalapját egészen a személyi kifizetések összegéig. Ha a veszteség amiatt volt, hogy beruházásra költött a cég, akkor az elhatárolás korlátok nélkül alkalmazható. Lehetőségük lesz a cégeknek arra is, hogy az iparűzési adóalapjukat településenként 2,5 millió forintban határozzák meg, ezzel egyszerűsítve a kalkulációkat. Az adót – ez is változás – választhatják majd zártkörű részvénytársaságok is.

Információink szerint mindezek a módosítók, valamint a szerdán már megismert, pályakezdők két éven át tartó járulékmentességéről szóló módosítás összességében nem változtat érdemben az akcióterv 300 milliárdos költségén.

Ha egy cég év közben átlépi a 6 milliós határt, nem zárják ki a körből, a hatmilliós határ felett 40 százalékos adót kell fizetnie. A helyi iparűzési adó 50 ezer forint évente, ez is újdonság.

A kisvállalati adót a 25 embert vagy kevesebbet alkalmazó cégek választhatják 500 millió forintos bevételig és mérlegfőösszegig. Az adó kiváltja a társasági adót, szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást. Mértéke a pénzforgalmi szemléletű eredmény és személyi kifizetések 16 százaléka. Ennél is egyszerűsödik az iparűzési adó számítása.

Ha egy cég év közben átlépi a 6 milliós határt, nem zárják ki a körből, a hatmilliós határ felett 40 százalékos adót kell fizetnie. A helyi iparűzési adó 50 ezer forint évente, ez is újdonság.

A kisvállalati adót a 25 embert vagy kevesebbet alkalmazó cégek választhatják 500 millió forintos bevételig és mérlegfőösszegig. Az adó kiváltja a társasági adót, szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást. Mértéke a pénzforgalmi szemléletű eredmény és személyi kifizetések 16 százaléka. Ennél is egyszerűsödik az iparűzési adó számítása.-->