BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ezerkétszázmilliárdos haszon

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság

Magyarország kapta a legtöbb uniós forrást a GNI arányában tavaly az EU büdzséjéből a 27 EU-tagállam közül – derül ki az Európai Bizottság jelentéséből, amely a 2011-es uniós költségvetés végrehajtásáról szól. Eszerint hazánk 2011-ben 5,33 milliárd eurónyi (mintegy 1500 milliárd forintnyi) uniós forráshoz jutott hozzá a közösségi kasszából, ami a GNI közel 6 százalékának felel meg. A második legnagyobb GNI-arányos támogatási rátával Litvánia rendelkezik, amelynek mutatója csak alig marad el a magyartól.

Ha a folyósított összeg abszolút mértékét vesszük figyelembe, akkor a hazai támogatás csupán a kilencedik legnagyobbnak számít a 27 EU-tagország között. Az ebben a rangsorban első Lengyelország például közel 14,5 milliárd euró támogatást kapott az uniós büdzséből.

Az 5,33 milliárd eurós hazai támogatás döntő részét, 3,63 milliárdot a felzárkóztatást célzó kohéziós forrásként kapta meg Magyarország, a másik fontos tétel, az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra szánt összeg értéke 1,5 milliárd eurót tett ki.

A kohéziós források abszolút értékét tekintve csupán Lengyelország (9,63 milliárd euró) és Spanyolország (5,42 milliárd euró) kapott több pénzt hazánkhoz képest az EU-tól tavaly, míg az agrár- és vidékfejlesztési támogatások terén kilencedik Magyarország a rangsorban. Utóbbi lista dobogóján Franciaország (9,54 milliárd euró), Spanyolország (7,09 milliárd euró) és Németország (6,83 milliárd euró) áll.

Ami pedig az uniós költségvetésbe történő befizetéseket érinti, hazánk tavaly közel 840 millió eurót utalt át a közösségi kasszába.

A harmadik országok importtermékei után befolyó vámokkal együtt összességében közel 940 millió euró volt a magyar befizetés értéke. Magyarország így tavaly összességében 4,4 milliárd euróval (1245 milliárd forinttal) több pénzt kapott az EU költségvetéséből, mint amennyit oda be kellett fizetnie.

Külön büdzsé az eurózónának

Az eurózóna két legnagyobb tagállama, Németország és Franciaország támogatja azt a tervet, amely a valutaunió számára egy külön költségvetést hozna létre a jövőbeni pénzügyi és gazdasági sokkok kivédésére – értesült uniós diplomáciai forrásokból az EurActiv uniós internetes szakportál.

Az elképzelést eredetileg az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy vetette fel abban a tervezetben, amelyben a gazdasági és monetáris unió további mélyítésének lehetséges lépéseit vázolta fel. A dokumentumot az októberi EU-csúcs vitatja majd meg. Szakértők szerint azonban a 2014–2020-as EU-költségvetésről szóló alkudozás idején nem szerencsés felvetni az eurózóna külön büdzséjének kérdését.

Az elképzelést eredetileg az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy vetette fel abban a tervezetben, amelyben a gazdasági és monetáris unió további mélyítésének lehetséges lépéseit vázolta fel. A dokumentumot az októberi EU-csúcs vitatja majd meg. Szakértők szerint azonban a 2014–2020-as EU-költségvetésről szóló alkudozás idején nem szerencsés felvetni az eurózóna külön büdzséjének kérdését. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.