Forró lehet a madridi ősz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A DPA szerint a tiltakozók egyúttal követelték, hogy írjanak ki népszavazást a takarékossági lépésekről, valamint arról is, hogy kérjen-e az ország mentőhitelt az állandó euróövezeti mentőalaptól (ESM).
Az újabb hatalmas megmozdulásra közvetlenül azután került sor, hogy a spanyol kormány az eurózóna-beli pénzügyminiszterek Cipruson tartott pénteki tanácskozásán bejelentette: a hónap végéig egy újabb, Nemzeti Reformtervre keresztelt gazdasági intézkedéscsomaggal rukkol majd elő. A részletek egyelőre nem ismertek, de elemzők szerint ezek valószínűleg újabb takarékossági lépéseket tartalmaznak majd. A spanyol kabinet legutóbb júniusban fogadott el egy 65 milliárd eurós megszorító csomagot.
Az intézkedések célja, hogy a költségvetési hiányt sikerüljön a Brüsszel által kitűzött ütemben csökkenteni. Az EU korábban többször jelezte, hogy csak abban az esetben hajlandó pénzügyi mentőövet nyújtani a dél-európai államnak, ha az folyamatosan farag a deficiten, és végrehajtja az általa javasolt intézkedéseket. Az elemzők egy része viszont úgy véli, hogy ezek a lépések a recesszió mélyítése által csak súlyosbítottak a helyzeten – jelenleg Spanyolországban a legmagasabb a munkanélküliség Európában.
A Reuters szerint arról még nincs hivatalos döntés, hogy kér-e majd a spanyol kormány bankjai mellett az egész ország számára is hitelcsomagot Brüsszeltől, illetve ezzel összefüggésben kötvénypiaci intervenciót az Európai Központi Banktól. Elemzők azt valószínűsítik, hogy az újabb intézkedéscsomaggal a spanyol kormány előremenekül, és azokat a feltételeket kívánja teljesíteni, amelyeket egy esetleges mentőöv, illetve kötvénypiaci beavatkozásért cserébe vár el tőle az EU. Ezt a verziót erősíti, hogy a kabinet még azelőtt elő kíván állni a Nemzeti Reformtervvel, hogy az ESM – várhatóan október elején – megkezdi működését.
Az szintén nem dőlt még el, hogy a görögöknek engedélyezi-e a trojka a megszorítások két évvel történő kinyújtását. Némi bizakodásra adhat okot Athén számára, hogy Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója Cipruson úgy nyilatkozott: meg lehet vizsgálni ennek a lehetőségét. A hitelezők a szintén súlyos recesszióban lévő Portugália esetében például belementek abba, hogy egy évvel kitolják a deficitcélok elérésének határidejét.
750 millió euró a görög gazdaság beindítására
A megszorítások mellett végre a növekedést elősegítő intézkedésekről is érkeznek hírek Görögországból: múlt héten az Európai Befektetési Bank (EIB) engedélyezte a görög gazdaság fellendítésére szánt 750 millió eurós hitel azonnali kifizetését. A kölcsönből 440 millió eurót a görög kis- és középvállalatok használhatnak majd fel, a fennmaradó összeget pedig közlekedés- és energiafejlesztési célokra, valamint oktatási projektekre fogják fordítani. Az egyezség révén „egy olyan időszakban kerül pénz a gazdaságba, amikor a likviditás hiánya miatti problémák megfojtják a piacot” – idézte a Bloomberg Jannisz Sztournarasz pénzügyminisztert. Az EIB 2015 végéig összesen 1,44 milliárd eurónyi kölcsönt folyósíthat a görög kkv-knak a helyi bankokon keresztül.Bizakodásra adhat okot Jean-Claude Juncker nyilatkozata is, amely szerint Görögország eurózónából való kilépése lekerült a napirendről.
Bizakodásra adhat okot Jean-Claude Juncker nyilatkozata is, amely szerint Görögország eurózónából való kilépése lekerült a napirendről.-->


