Gyárbezárásokig fajult a szigetvita

„Kifelé az összes japán kutyával!” – ilyen és ehhez hasonló feliratú transzparensekkel tüntettek tegnap Japán pekingi nagykövetsége előtt az ellen tiltakozva, hogy Tokió a múlt héten megvásárolta a Peking által is követelt japánul Szenkaku, kínaiul Tiaojü néven ismert kelet-kínai-tengeri szigetcsoport három tagját azok magántulajdonosától. Az amúgy lakatlan, mindössze hét négyzetkilométernyi szigetek hovatartozása azért kiemelt kérdés, mert stratégiailag fontos hajózási útvonalak, illetve jelentős olaj- és földgázlelőhelynek vélt területek mentén terülnek el, valamint fontos halászati helyszínnek számítanak.

Az egy hete tartó, több ezer fős tüntetések tegnap már több mint száz kínai városra terjedtek ki, ugyanis a keddi demonstrációkra az is apropót szolgáltatott, hogy 1931-ben ezen a napon történt az úgynevezett mukdeni incidens, amelyet követően Japán megszállta Mandzsúriát.

A Kínában érdekelt japán cégek (például a Panasonic, a Toyota, a Nissan, a Canon vagy a Sony) gyárainak és üzleteinek jelentős része zárva maradt, miután az előző napokban közülük többet is megtámadott a tüntető tömeg.

A központi pártlap, a Zsenmin Zsipao hétvégi cikke a megmozdulásokat a hazafiasság megnyilvánulásaként értékelte, így szakértők szerint most az a kérdés, hogy a pekingi kormányzat, amely szemét behunyva, tőle szokatlan módon szabad utat engedett az utcai tiltakozásoknak, tesz-e lépéseket a közhangulat megnyugtatására.

Szakértők szerint komolyan károsíthatja a két ország amúgy igen jelentősnek mondható gazdasági kapcsolatát, ha tovább eszkalálódnak a megmozdulások. Kína Japán legnagyobb kereskedelmi partnerének számít, míg Japán Kína esetében a harmadik legfontosabb partner. Tavaly a két ország közötti kereskedelem értéke rekordszintre, 345 milliárd dollárra nőtt. Elemzők kiemelik, hogy gazdasági szempontból mindkét fél jelentőset veszíthet a szigetvitán. Tokió számára azért fontos a kínai piac, mert a kínaiak egyre nagyobb mértékben vásárolják az ott amúgy topbrandnek számító japán árucikkeket, miközben a szigetország exportja az erős jenárfolyam, illetve a válság miatt visszaeső amerikai és európai kereslet hatásait nyögi. Kínának pedig azért lenne fontos a rendezett viszony Japánnal, mert a szigetország cégei jelentős beruházónak számítanak Kínában, ahol számos gyárat hoztak létre egyrészt az alacsony ottani költségek, illetve amiatt, mert az erős jen jelentősen rontja a Japánban előállított termékek versenyképességét.

Bár a konfliktus odáig még nem fajult el, hogy a japán cégek termelésük más régiós országba történő áthelyezését fontolgassák, azonban az nem kizárt, hogy a mostani feszültség miatt az eddig kínai beruházást fontolgató japán vállalatok a feszültség miatt elállnak tervüktől.

-->