Jön az élelmiszer-drágulás

„Magyarországnak is fel kell készülnie az élelmiszerár-robbanásra” – ezzel indokolta Orbán Viktor a múlt héten a parlamentben azt, hogy tárcaközi munkacsoport jön létre, amely válaszlépéseket igyekszik kidolgozni a problémára. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértőiből alakuló munkacsoport október elsején áll fel, a tervek szerint a következő 2-3 hónapban teszik le javaslataikat a kormány asztalára. Az árak főként a rossz terméshozamok, az egyre drágább takarmány miatt nőhetnek, ezt az ágazat lényegében összes szereplője biztosra veszi már.

„Meggyőződésem, hogy emelkedni fognak az élelmiszerek fogyasztói árai, a kérdés az, hogy ez egy lassú, fokozatosan megvalósuló folyamat lesz-e, vagy pedig a gyártók néhány nagy lépésben, gyorsan viszik keresztül áremelési igényüket” – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke hozzátette: az élelmiszeripar szereplőinek nincs számottevő tartalékuk, ezért ha elhúzódik ez a folyamat, akkor több szereplő mehet tönkre, mint amennyit az áremelés miatti fogyasztáscsökkenés eredményezett volna.

Az elnök szerint az elhúzódó emelés révén olyan élelmiszeripari szereplők is tönkremehetnek, amelyek egy mostani áremelés fogyasztáscsökkentő hatását még túlélnék. „Ezt a lyukat pedig az importáru fogja kitölteni, hiszen a külföldi cégeknek van annyi tartalékuk, amennyivel finanszírozni tudják az átmeneti időszakot” – fogalmazott. Éder szerint emiatt a „kiskereskedelem részéről az lenne a korrekt lépés, ha elfogadná a senki által nem vitatott költségnövekedést”.

„Ha figyelembe vesszük, hogy az élelmiszerek inflációja már most meghaladta a 6 százalékot, akkor látszik, hogy a kereskedelem – kemény alkuk után – már most is elfogadja a beszállítók önköltség-növekedését” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: „ennél jobban azonban nem lehet árat emelni. Nagyobb mértékű áremelést már nem bírna el a piac, ezt a fogyasztás júliusi megbicsaklása is alátámasztja” – utalt a főtitkár a friss kiskereskedelmi adatokra. A KSH szerint júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,6, az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal csökkent előző év azonos időszakához képest. A júniusi stagnálás után a júliusi forgalom az előző havinál 0,4 százalékkal kisebb volt.

Vámos György lapunknak kifejtette: „a magyar búzából jutott exportra is, ezért nem indokolt a pékáruk számottevő áremelése”. A főtitkár szerint a rossz kukoricatermés és a magas takarmányárak lassú áremelésre adhatnak alapot, drasztikus drágulásra azonban nem. Vámos példaként említette a sertéshús árát, mely „10 százalékot drágult, ezzel máris megterhelve a fogyasztókat. Ha hirtelen más hatás nem lép fel, ennek a mértéknek elegendőnek kell lennie év végéig” – fogalmazott a főtitkár.

Suppan Gergely kijelentette: bár mindenki tisztában van azzal, hogy az áremelés hatására a fogyasztás csökkenni fog, ma már nincs más választásuk az élelmiszeripar egyes ágazatainak, mint például a sertés- és baromfi-feldolgozóknak. Ennek eredményeképp a korábbi 5 százalékos éves prognózisunkat 5,5 százalékra kellett módosítanunk”.

Suppan Gergely kijelentette: bár mindenki tisztában van azzal, hogy az áremelés hatására a fogyasztás csökkenni fog, ma már nincs más választásuk az élelmiszeripar egyes ágazatainak, mint például a sertés- és baromfi-feldolgozóknak. Ennek eredményeképp a korábbi 5 százalékos éves prognózisunkat 5,5 százalékra kellett módosítanunk”.-->