Kovács Árpád: szakmai helyett politikai döntések születnek

A transzparencia kérdését a mindenkori politikai elit elég sajátosan értelmezte – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Gutmann Fóru­mon. Szerinte sok döntés informális körülmények közt született az elmúlt években, évtizedekben, és a szakmaiság helyett gyakran a politikai döntések domináltak. Példaként említette az 1990-es évekből a privatizációt, a bankkonszolidációt, újabban pedig a hitelfelvételekkel kapcsolatos döntéseket. „De most is politikai kormányzás folyik, egyértelműen a politikai szempontok dominálnak” – mondta. Kovács Árpád szerint arra nincs is sok esély, hogy valaha is hosszabb távon szakmai alapú legyen a kormányzás politikai helyett, legfeljebb ideiglenesen lehet ilyenre példa. A karaván halad, de cikcakkozva, és pont az újraindítások, fékezések veszik el a legtöbb energiát, az pedig a magyar demokrácia gyakorlatilag minden kormányának az egyik legnagyobb problémáját jelentette és jelenti, hogy egy-egy kormánycikluson belül is váltakoznak a gazdaságpolitikai felfogások – véli Kovács Árpád.

„A lakosságnak, a vállalkozóknak van egy világképük. Ez a világkép az összes felmérés szerint nem igazán a realitásokat tükrözi” – jellemezte az általános magyar helyzetet. „Kinyílt számunkra a világ, de úgy viselkedünk, mint a nyitott kalitkában ülő kanári” – fogalmazott a KT-elnök.

Jelenleg hárman dolgoznak folyamatosan a Költségvetési Tanácsban, az új törvény öt ember bérköltségét tartalmazza – mondta Kovács Árpád arról, hogy a parlament lehetőséget adott a KT titkárságának újrafelállítására. A kérdés szerinte az, hogy érdemes-e főállású munkatársakban gondolkozni. A Nemzeti Banknak és az Állami Számvevőszéknek is kiváló apparátusa van Kovács szerint, mellettük több elemző, tanácsadó szervezet is segít a kibővített KT-nek, emiatt arra nincs feltétlenül szükség, hogy egy újabb nagy tanácsadó szervezetet állítsanak fel. „A szigorú és értelmes kontroll mindig a figyelemtől függ” – válaszolta arra a kérdésre, milyen jogosultságokra lenne még szükség ahhoz, hogy valóban nagy kontrollt tudjon a Költségvetési Tanács kifejteni.

Az IMF-megállapodásról Kovács Árpád úgy vélekedik: sokkal jobb pénzügyi feltételekkel kínál az IMF hitelt, mint a piac, de keményebb politikai feltételeket kér. „A piac beárazta a megállapodást, de ez elhúzódhat bel- és külpolitikai folyamatok miatt” – véli.