Lobbizás a valutaalapnál

„Van egy beütemezett találkozónk a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi delegációjával. A cél, hogy a majdan elkészülő hatástanulmányt részletesen bemutassuk az IMF képviselőinek” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Torba Tamás. A Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért elnevezésű csoport szóvivője hozzátette: „a kérésünk az lesz, hogy ha a későbbiekben az IMF-fel kapcsolatos tárgyalásokon felvetné a magyar fél az élelmiszerek áfájának csökkentését, akkor a valutaalap azt jóváhagyólag támogassa.” Néhány hete a legfontosabb tejtermékek általános forgalmi adójának az 5 százalékos sávba sorolását javasolta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöksége is.

A terméktanács ugyan tagja a fórumnak, a javaslatot a készülő tanulmánytól függetlenül tette meg. Részben ennek hatására az áfacsökkentés kérdésével a kormány is foglalkozott múlt szerdai ülésén, ám – mint azt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az ülést követő sajtótájékoztatón közölte: döntés nem született, a kabinet további hatástanulmányok készítését kéri az ügyben. Torba szerint erre válasz a legkésőbb szeptember közepéig nyilvánossá váló, az Ernst & ­Young által készített anyag, amely reményei szerint az IMF-delegációt is meggyőzi majd. „A tanulmány számszakilag fogja bizonyítani, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának mérséklése végső soron nem csökkenti a költségvetési bevételeket, hanem növeli” – mondta.

A fórum tagjai azt várják a kormánytól, hogy akár már január elsejétől csökkentett áfát vessen ki az alapvető élelmiszerekre, addig pedig a csalásokat elkerülendő alkalmazza a fordított áfa rendszerét – „ahol ez lehetséges”. A tanulmány szerint a fórum által kívánatosnak tartott áfakulcs az alapvető élelmiszerek esetében 10 százalék alatt lenne, információink szerint 7-8 százalék körüli teher lenne az a mérték az ágazat szereplői szerint, amely elfogadható lenne az élelmiszeriparnak, fehérítené a gazdaságot, és a költségvetés számára sem járna középtávon bevételcsökkenéssel – legalábbis az áfacsökkentés pártolói szerint.

„Egy mindenki számára elfogadható mértékű áfacsökkentés az elképzeléseink szerint nem rontaná a költségvetés egyenlegét, hanem végül még többletbevételt is eredményezne azáltal, hogy a feketegazdaság ellen hatna” – jelentette ki Torba. Hozzátette: „az áfafizetés nélküli kereskedelem ma ugyanis rendkívüli mértékben elterjedt Magyarországon. Bár időnként nagy nyilvánosságot kap egy-egy feketéző csoporttal szembeni fellépés, mára az élelmiszerekkel kapcsolatos áfacsalás akkora kárt okoz, mint a kilencvenes években az olajszőkítés” – emelte ki Torba Tamás.

Azt korábban a NAV is megerősítette, hogy az élelmiszertermékekkel kapcsolatos áfacsalás mértéke elérheti az évi egymilliárd eurót. Ez a tavalyi áfabevétel mintegy hetede. Az áfával kapcsolatos legtöbb visszaélés is ebben az ágazatban van.

A büdzsére gyakorolt hatás azonban már erőteljesebb lehet. A csökkentés a termelők számítása szerint nagyjából 60 milliárd forintos, a GDP mintegy 0,2 százalékára rúgó kormányzati bevételkiesést jelenthet, márpedig Gárgyán Eszter szerint is a 2013-as büdzsé tervezetében már enélkül is szükség van egy 1,7–2,0 százalékos kiigazításra. Ennek fényében nem véletlen, hogy az IMF-fel is tárgyalnának az ágazat képviselői.

A büdzsére gyakorolt hatás azonban már erőteljesebb lehet. A csökkentés a termelők számítása szerint nagyjából 60 milliárd forintos, a GDP mintegy 0,2 százalékára rúgó kormányzati bevételkiesést jelenthet, márpedig Gárgyán Eszter szerint is a 2013-as büdzsé tervezetében már enélkül is szükség van egy 1,7–2,0 százalékos kiigazításra. Ennek fényében nem véletlen, hogy az IMF-fel is tárgyalnának az ágazat képviselői.-->