Parragh: A nagy kaszálások időszaka véget ért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMa a közgazdáknak fokozott felelősségük van. Nem szakmai viták vannak, hanem hitviták – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a „Hitviták tüzében – szirénhangok bűvöletében” című előadásában az 50. közgazdász-vándorgyűlésen Egerben.
Ha GDP alakulását nézzük, akkor látszik, hogy 2008 és 2010 között Magyarország szenvedte el az EU-ban, és a V4-ekben is. Magyarország olyan katasztrofális helyzetben ment bele a válságba, hogy a magyar költségvetésnek nem volt mozgástere 2008-ban. Európa anticiklikus gazdaságpolitikát folytatott, de nekünk ne volt mozgásterünk – hangsúlyozta. Ez az eladósodottság miatt volt, és a nagy költségvetési hiány is szerepet játszott benne.
A szakember szerint a hitelpiac befagyással felérő szűkülése is szerepet játszott abban, hogy minket érintett leginkább a válság. Magyarországot a vállalkozások erőn felüli teljesítménye mentette meg – vélekedett. Tavaly a külföldi közvetlen tulajdon a bankrendszerben 89 százalék volt. Parragh úgy véli, hogy vissza lehet hozni a frankhitelezést, de az nem fenntartható pálya, ugyanis a korábbi modellhez nem térhetünk vissza. Véleménye szerint növelni kell a bankrendszerben a magyar tulajdoni hányadot. Növelni kell a szövetkezeti hitelintézetek súlyát is a bankrendszerben – hangoztatta. A régi, láthatóan nem működő modellek helyett meg kell találni a középutat.
A vállalati hitelfelvétel tovább szigorodott, csökkent a hitelezési képesség és hajlandóság, és tovább romlik a vállalati hitelportfólió. Az alapkamat mérséklése csökkentheti a hitelkamatokat – vélekedett. „A nagy kaszálás időszaka 2008 körül véget ért” - mondta Parragh, utalva az FDI beáramlási ütemének csökkenésére. Nagyon jelentős kiáramló jövedelmek jelennek meg, és az újra befektetett jövedelem megszűnik.
Az EU-s pénzekről azt mondta: új nyelvet kell megtanulnia annak, a pályázni szeretne, a gazdaság szereplőinek döntő többsége kiábrándult az Uniós forrásokból, 200-400 napos kifizetések vannak – sorolta. Soha senki nem nézte az EU-s péntek hasznosulását. Foglakoztatásban és fenntarthatóságban sem vizsgáltuk. A térségek között semmi sem változott. Európai 20 leggyengébb régiójából 4 Magyarországon van, míg a leggazdagabb 20-ban egy sincs. Az uniós pénzek legalább felét gazdaságfejlesztésre kellene használni. Nagyon gyenge a magyar KKV-szektor, ami nagy probléma – mondta az elnök, megjegyezve, nincs innováció és K+F. Minél gyorsabban ki kell helyezni az EU-s pénzeket, akkor is csak egy része fog kimenni. Elfogadhatatlan, hogy Brüsszel makrogazdasági feltételekhez kösse a kifizetéséket – emelte ki Parragh.
