Sokat bukhat az euróövezet is

Hamarosan újabb adósságleírásra kerülhet sor az egyre nagyobb adósságterhet cipelő Görögországban: a magánhitelezők után ezúttal az eurózóna-tagországok lehetnek kénytelenek lemondani a dél-európai állammal szemben fennálló követeléseik egy részéről. „Valóban folyik a vita erről” – erősítette meg a Financial Times Deutschlandnak egy magas rangú forrás. Még ennél is tovább ment Martin Blessing, a Commerzbank vezére, aki úgy fogalmazott: „Újabb adósságelengedésre kerül sor, amelyben minden hitelezőnek részt kell vállalnia.”

A második adósságleírás (haircut) az első, bilaterális megállapodásokon alapuló hároméves hitelcsomagot érintené, amelynek keretében az eurózóna-tagországok 80, az IMF pedig 30 milliárd eurónyi kölcsön nyújtására vállalt kötelezettséget 2010 tavaszán. Ebből az eurózóna mintegy 53 milliárd eurót, a valutaalap pedig 20 milliárd eurót utalt át Athénnak még azelőtt, hogy az első mentőövet felülírta volna a második mentőcsomag.

Az még nem tisztázott, hogy pontosan mekkora veszteség érheti az eurózóna-tagországokat – például az első mentőöv keretében csaknem 16 milliárd eurót kifizető németeket. „Ha abból indulunk ki, hogy az első haircutnál az adósságok ötven százalékát engedték el, akkor a német adófizetők nyolcmilliárdot bukhatnak” – mondta a Bildnek Carsten Schneider, a szociáldemokraták költségvetési szakértője. A német kormány visszautasította az ezzel kapcsolatos találgatásokat.

Mint ismert, az idén tavasszal a második mentőöv részeként tető alá hozott első adósságleírás révén mintegy 100 milliárd euróval csökken Görögország több mint 350 milliárd euróra rúgó adósságállománya. Bár az uniós vezetők akkor úgy számoltak, hogy ezzel sikerül fenntartható szintre, 2020-ig a GDP 120 százalékára lenyomni a jelenleg 160 százalék fölött járó államadósságot, ezt ma már a trojkán belül is egyre kevesebben tartják reálisnak. Az általuk a mentőövekért cserébe elvárt megszorítások ugyanis egyre mélyebb recessziót okoznak.

Az adósságpálya fenntarthatatlansága miatt az eurózóna-tagországok mellett a jelentős mennyiségű görög államkötvényt birtokló EKB is veszteségek leírására kényszerülhet, erre utalt Thanosz Catsambasz. Az IMF görögországi képviselője ezt a megoldást jobbnak tartja annál, minthogy egy harmadik hitelcsomagot kapjon Athén. Catsambasz egyúttal kiemelte azt is, hogy az IMF nem hajlandó kivenni a részét az „újabb költségekből”. Márpedig utóbbiak elkerülhetetlenek, legalábbis ha a görögök két évvel kinyújthatják a legújabb megszorító csomag véghezvitelét, figyelmeztetett Catsambasz. Az még nem dőlt el, engedélyezi-e ezt az EU, az EKB és az IMF képviselőiből álló trojka, mint ahogy az is kérdéses, mikor lát napvilágot a jelentése a görög helyzetről. A Reuters szerint azt csak az amerikai elnökválasztás után hozzák nyilvánosságra, hogy az ne zavarhassa a kampányt. A Der Spiegel viszont úgy értesült, hogy a tárgyalásokat amúgy egy hétre felfüggesztő trojka szerint a büdzsében az idén 11,5 milliárd helyett 20 milliárd euró lehet a deficit mértéke.

Sorsdöntő hét jön Spanyolországban

Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétvégén Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter azokat a lapértesüléseket, miszerint Madrid már ezen a héten hitelcsomagot kérhet a nemzetközi közösségtől, és egyúttal bejelentheti igényét az EKB kötvénypiaci beavatkozására. Minden szükséges lépést megteszünk, de nem fogunk elsietve cselekedni, mondta szombaton a Reuters szerint egy ezt firtató újságírói kérdésre. Hozzátette, hogy a kormány a héten mutatja be új reformterveit, a jövő évi büdzsétervezetet és egy banki stresszteszt eredményét.