Varga szerint az MNB-nek kell élénkíteni a gazdaságot, de erre nincs tér
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyelőre nem látszik a jegybank szándéka, hogy élne a gazdaságélénkítés monetáris politikai eszközével - mondta az InfoRádiónak nyilatkozva Varga Mihály, aki ezt nem tartja bölcs döntésnek, mert nem szabadna kizárni ezt a lehetőséget.
Kormánytagként azonban nem dolgom, hogy minősítsem a jegybank működését. Az MNB egy független intézmény, és törekszünk arra, hogy ez a függetlenség biztosítva legyen - tette hozzá az IMF-hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.
Varga Mihály kiemelte: a kormány a fogyasztás megindulásával számol a gazdasági növekedés előrejelzésénél. A lakosság az elmúlt években a többletjövedelméből inkább a megtakarításait erősítette, nem pedig a fogyasztást.
Ennek a folyamatnak valamikor vége kell szakadnia - emelte ki a miniszter, aki szerint ha a most stagnáló belső fogyasztás elindul, akkor a gazdasági növekedés új elemet kap, ami alá tudja támasztani a kormányzati prognózisokat.
Az MNB nem segíthet
A külső eladósodottság miatt magas országkockázati felár, a múltbeli örökség miatt horgonyzatlan inflációs várakozások és a hazai gazdasági szereplők forint melletti nyitott pozíciója nem tette lehetővé, hogy az MNB − más, kevésbé eladósodott országok jegybankjaihoz hasonlóan – a kamatszint minimálisra történő csökkentésével élénkítse a keresletet, állapították meg az MNB közgazdászai abban a júniusi elemzésükben, amiben a magyar monetáris élénkítés lehetőségét vizsgálták.
Az elemzők szerint a belföldi szereplők devizahitel-állománya miatt az árfolyamcsatorna nem a megszokott módon működik: az árfolyam gyengülésével a bankrendszer portfólióminősége romlik, ezért kockázatvállalási képességük csökken, ami a hitelfelárak növekedéséhez és/vagy hiteladagoláshoz vezet.
Hozzáteszik: ennek következtében a hagyományos monetáris lazítás hatásossága gyengül, bizonyos ponton túl pedig kifejezetten káros lehet, ugyanis úgy csökkenti a forint elleni spekuláció költségét, hogy közben növelheti a kockázatosabb szereplők (háztartások, vállalatok, állam) hitelfelárát.
"Magyarország esetében a monetáris politika problémáját tehát nem a nominális kamat zérus alsó korlátja okozza. Ezért azon eszközök adaptációja, amelyek célja a hozamgörbe csökkentése (kamatvárakozások csökkentése, vagy állampapírvásárláson keresztül megvalósított mennyiségi lazítás), nem indokolható a hazai környezetben, ráadásul kockázatokat hordoz" – hangsúlyozzák.
