késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Csúcson az infláció
Mindez látszik a havi folyamatokból is. Augusztushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Átlagosnál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, és egy hónap alatt 2,8 százalékkal drágultak az üzemanyagok. A háztartási energia, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások ára ugyanakkor mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az infláció emelkedése leginkább az alacsony jövedelműeket érintette, hiszen ők keresetük nagyobb részét költik élelmiszerekre.
A magas inflációnak a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa sem örülhet. A maginfláció az augusztusi 5,1 százalékról 5,3-ra, a változatlan adótartalmú árindex 3,7 százalékról 4,1-re emelkedett. A fogyasztóiár-index emelkedése óvatos monetáris politikát indokolna, ám a monetáris tanács külső tagjainál más szempontokat vesznek erősebben figyelembe. A „galambok” az előző két kamatdöntésen egyaránt 25 bázispontos vágásra szavaztak, így 6,5 százalékra mérséklődött a ráta. Simor András és a két alelnök tartotta volna a kamatot. Az MNB elemzőinek inflációs jelentéséből is az derült ki, hogy a kamat tartása lenne szükséges a 3 százalékos cél érdekében.
Ennek ellenére nem lehet egyértelműen azt várni, hogy szünetet tartanának a kamatvágási ciklusban. A monetáris tanács többsége ugyanis nagyban figyel a gazdaság állapotára, a kockázati megítélésünkre, valamint a forint árfolyamának alakulására. A gazdaság a második negyedévben recesszióba került, és továbbra is nagyon gyenge teljesítményt mutat. A forint árfolyama is stabilnak mondható, 280–285-ös sávban mozog az euróval szemben.
Ezeket az érveket a további kamatcsökkentés mellett hozhatják fel a külső tanácstagok, miközben a magas infláció az egyedüli, ami az irányadó ráta tartása mellett szólna. Elemzők szerint a monetáris tanács tovább folytathatja a kamatvágási ciklust, ám ezzel azt kockáztatja, hogy az infláció nem süllyed a 3 százalékos célszintre belátható időn belül. A szakadék pedig továbbra is fennmaradhat az MNB tanácsának külső és belső tagjai között. Az alapkamat az év végére 6 százalék körüli szintre mérséklődhet, ha nem romlik érdemben Magyarország megítélése.
Az aszály pörgette fel az agrárárakat
Augusztusban 22,1 százalékkal növekedtek a növényi és 10,4 százalékkal drágultak az állati termékek. Így 18,1 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak az egy évvel ezelőtti szinthez képest, közölte a KSH csütörtökön. Az aratás sem tudta mérsékelni a gabonaárakat, melyek átlagosan 24,2 százalékkal emelkedtek. Ennek oka nem csupán a rossz hazai termés, hanem az északi félteke nagy termőterületeit – Észak-Amerikát, Ukrajnát, Kazahsztánt – sújtó aszály, és az ennek nyomán megnövekedett világpiaci árak.Jelentősen, 13,3 százalékkal nőtt a vágóállatok termelői ára egy év alatt. A most publikált adatokban még nem szerepel az a többlépcsős áremelés, amelyet a termékpálya szereplői – a megnövekedett takarmányárak miatt – bejelentettek.
A most közölt adatok megerősítik az egyébként is jelen lévő inflációs félelmeket. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint az élelmiszerárak továbbra is igen jelentős felfelé mutató inflációs kockázatokat jelentenek, amit a mezőgazdasági termelői árak ugrása is jelez.
Jelentősen, 13,3 százalékkal nőtt a vágóállatok termelői ára egy év alatt. A most publikált adatokban még nem szerepel az a többlépcsős áremelés, amelyet a termékpálya szereplői – a megnövekedett takarmányárak miatt – bejelentettek.
A most közölt adatok megerősítik az egyébként is jelen lévő inflációs félelmeket. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint az élelmiszerárak továbbra is igen jelentős felfelé mutató inflációs kockázatokat jelentenek, amit a mezőgazdasági termelői árak ugrása is jelez.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.