BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

NGM a foglalkoztatásról: Nincs csodaszer, növekedés kell

A foglalkoztatás bővülése elképzelhetetlen gazdasági növekedés nélkül - jelentették ki egybehangzóan a kormány, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) képviselői a hétfői budapesti fórumon, amelyet az MGYOSZ rendezett. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára szerint több és jobb munkahely akkor keletkezhet, ha lesz gazdasági növekedés, e nélkül nincs foglalkoztatás-bővülés.

Az NGM államtitkára előadásában a foglalkoztatás bővítésének eszközeként a vállalkozásokat ösztönző gazdaságpolitikai eszközöket és a foglalkoztatást elősegítő intézkedéseket említette, hozzátéve, hogy az eszközök adta lehetőségek mellett a korlátokkal is számot kell vetni.

A ösztönzők bizonyos ideig képesek hatni, ha jól működtetjük őket, de arra nem képesek, hogy csodát tegyenek - mondta az államtitkár. "Gazdasági növekedés nélkül, tartós, érdemi foglalkoztatás bővülést nem lehet várni" - állapította meg Czomba Sándor. Megjegyezte, 1993 óta 3,7-4 millió között mozog a foglalkoztatottak létszáma.

A foglalkoztatást elősegítő intézkedések között az államtitkár beszélt az egyszerűsített foglalkoztatási szabályozásról, amelynek a kormányváltás előtti, illetve utáni 2010-es módosítása miatt a korábbi egymilliós létszám visszaesett 270 ezerre, majd a korrekció nyomán előbb 520 ezerre, mostanra pedig 670 ezerre nőtt. A foglalkoztatás bővítését a kormány elsősorban a versenyszférában kívánja megvalósítani, a közfoglalkoztatás eszköz és nem cél - rögzítette Czomba Sándor.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is a gazdasági növekedést nevezte a legfontosabbnak, hozzátéve: a gazdaság stagnálásából a foglalkoztatás csökkenése következik.

Rolek Ferenc előadásában arról beszélt, hogy gazdasági növekedés elképzelhetetlen a befektetők bizalma nélkül, a bizalom alapja pedig a kiszámíthatóság.

Ezt a tézist erősítette felszólalásában Dávid Ferenc, a Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Kifejtette, közel egy éve várnak az IMF-megállapodásra a vállalkozások, ami továbbra is a bizonytalanságot fokozza. Minősíthetetlennek nevezte a főtitkár azt, hogy a gazdaságpolitika két kulcsszereplője, a kormány és a jegybank nincs beszélő viszonyban egymással.

Legalább ennyire fontos a társadalmi párbeszéd, ami "szelíden szólva is lefagyott az utóbbi két évben" - közölte Dávid Ferenc, példaként említve az utóbbi napok eseményeit, amikor a 400 ezer pénztárgépre vonatkozó módosítás előtt "elfelejtettek konzultálni a kereskedelem képviselőivel".
A kormány pénteken jelentette be, hogy az adóbeszedés hatékonyságának növelése érdekében a többi között jövőre valamennyi pénztárgép esetében bevezetik az online kapcsolatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV). A szociális partnerek folyamatos párbeszédét Rolek Ferenc és Pataky Péter is alaptételnek nevezte. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke úgy vélte, hogy valódi konszenzusra épülő gazdaságpolitika és közteherviselés szükséges.

A legnagyobb baj a fiatalkori munkanélküliség

„Magyarországon a legnagyobb probléma jelenleg a fiatal munkavállalókkal van, hiszen közel kétszeres munkanélküliségi rátát látunk ebben a csoportban a teljes népességhez viszonyítva. Ahhoz, hogy ezen változtassunk, át kell gondolnunk a teljes oktatási rendszerünket, és a piaci igényeknek megfelelő képzéseket, tudást kell biztosítanunk a fiataloknak. ” – mondta el a kerekasztal-beszélgetésen Rolek Ferenc.

 
„A hátrányos helyzetű csoportokat nem lehet egyforma eszközökkel és hatékonysággal visszavezetni a munkaerőpiacra. Ráadásul átfedéseket is láthatunk ezeken a területeken. A fiatal munkavállalók ügye például sok esetben összefügg a megfelelő szaktudással nem rendelkezőkével, ezért is tartom ezt az egyik legkomolyabb hazai problémának” – mondta el Pataky Péter.

A megoldást a szakképzési rendszer átalakítása, hatékonnyá tétele jelentheti, emellett pedig a teljes közoktatási rendszernek olyan irányba kellene elmozdulnia, hogy az oktatási intézményekből kikerülő fiatalok piacképes, releváns, a munkaerőpiacon is egyből hasznosítható tudást szerezhessenek. A megváltozott munkaképességű csoport esetében jó irányba történtek lépések, az 5 százalékos szabályt például üdvözölték a munkavállalói szervezetek – hangsúlyozta Pataky. Ugyanakkor hozzátette, ezen csoport esetében a munkaképesség szintjét,, nem pedig a rokkantság fokát kellene hangsúlyoznunk. Meg kell tehát nézni minden esetben, milyen szinten rehabilitálható az adott munkavállaló, a megmaradt munkaképességre kell fókuszálni, és ennek megfelelő munkahelyeket teremteni.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek