Se hitelezés, se növekedés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A fogyasztás és a beruházás 2008 óta nem járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, a gazdaság egyetlen motorja a nettó export – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az 50. Közgazdász-vándorgyűlésen. Azokban az országokban, ahol nagy az adósság, ott az elmúlt években a növekedés forrása az export volt – tette hozzá.
Az MNB elnöke szerint a jövőben is lassú lehet a gazdaság bővülése. Magyarország növekedési képessége a 2000-es évek elején jelentősen meghaladta a visegrádi országok átlagát is. A jegybank elemzése rámutat: a világgazdasági válság kirobbanása előtt még 3 százalék volt hazánk potenciális növekedési üteme. Simor hangsúlyozta, ma már csak nulla és fél százalék között van ez az adat, a hitelezés felpörgésére pedig 2015-ig nem lehet számítani.
Nagy érdeklődés övezte, hogy Simor András mit mond a monetáris politikáról, hiszen az elmúlt két kamatdöntő ülésen a monetáris tanács négy külső tagja leszavazta az elnököt és a két alelnököt, akik tartották volna a rátát. Így kétszer 25 bázisponttal csökkent a kamat. Az MNB elnöke szerint a kormányzati intézkedések és a külső sokkok is emelik az inflációt. „Az inflációs alapfolyamatokból az látszik, hogy az nincs összhangban az MNB 3 százalékos inflációs céljával” – hangsúlyozta. Szerinte a monetáris politikának kiszámíthatónak kell lennie, hogy „amikor a monetáris tanács dönt minden hónapban az alapkamatról, akkor ne vakarja a fejét az elemző, hogy mi alapján határoz a tanács”. A kiszámíthatóság az, amivel a monetáris politika hozzá tud járulni a növekedéshez – zárta előadását.
Nemcsak a monetáris politika, hanem a fiskális politika is fontos téma volt a gyűlésen. Több professzor is elmondta véleményét a gazdaságpolitikáról, azonban az előadásokról lemaradtak a kormányzati tisztségviselők. Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter lemondta a szereplést, ahogyan Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is. A gyűlésen felszólaló professzorok és kutatók egyetértettek abban, hogy vissza kell nyerni a gazdaságpolitika hitelességét, és meg kell állapodni az IMF-fel egy hitelkeretről.
Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára szerint stagflációs válság van. A közgazdász szerint a jelenlegi monetáris politika célja az államadósság elinflálása lehet. Minden egyszázaléknyi inflációfelpörgetés a költségvetés tervezési fázisához képest fél százalékpontnyi javulást eredményez a büdzsében Mellár elemzése alapján. Akadály lehet, hogy az adósság közel fele devizában van, és egy ilyen inflációs periódus a forint gyengülésével járhat – magyarázta. A kormány a jegybanki tartalék felhasználásával is megpróbálhatja a devizaadósságot átváltani – vélekedett, hozzátéve: ekkor már el lehetne inflálni a forintadósságot, azonban a tartalékok csökkenésével spekuláció indulhat a forint gyengülésére.
MNB-igazgató: Az IMF a végső hitelezőnk
Az euróövezet válságával foglalkozott Csermely Ágnes, az MNB igazgatója, aki szerint a helyzet olyan súlyos, hogy az eredetileg létrehozott keretek között nem lehet megoldani a válságot, és új alapszerződésre van szükség. Spanyolország azonos makrogazdasági fundamentumokkal rosszabb helyzetben van, mint Nagy-Britannia. Ez abból ered, hogy Madridnak nincs végső hitelezője, míg Angliának ott van a Bank of England. Az MNB forintban tud hitelezője lenni a magyar államnak, de devizában nem – mondta kérdésre válaszolva Csermely. A válság kezdetén az IMF-nek kellett belépnie a devizaadósság miatt, magyarázta, majd úgy fogalmazott: nekünk az IMF a végső hitelezőnk.
