A javulást az okozza, hogy a bevételek jóval nagyobb mértékben növekedtek, mint a kiadások. Előbbi 7,5 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest – az áfabefizetések 10,8, a jövedelemadó-bevételek 12,9 százalékkal voltak magasabbak –, míg az állami költés „csak” 2,9 százalékkal volt nagyobb, mint egy éve. Ezen belül nagyjából ennyivel változott a munkavállalói jövedelem és a folyó termelőfelhasználás, kicsivel nagyobb volt a kamatkiadás változása (4,1 százalék), megugrottak az „egyéb kiadások”(11,9 százalék), a felhalmozási kiadások viszont 8,5 százalékkal csökkentek.
A második negyedévet vizsgálva azt látjuk, hogy a fenti tendenciák erőteljesen érvényesültek: A bevételek 13,5, a kiadások 4,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A jobb egyenleghez főként a magán-nyugdíjpénztári átlépések járultak hozzá. Emellett az áfabefizetések 13,9, a jövedelemadó-bevételek 14,4 százalékkal bővültek. A „másik oldalon” a felhalmozási kiadások jelentősen, 22,4 százalékkal estek vissza.
A hiány április–júniusban 78,9 milliárd forint, a GDP 1,1 százaléka volt; ez a tavalyi második negyedévi hiányhoz képest 250 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,6 százalékponttal alacsonyabb érték.
Tovább csökkent az államadósság
A pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 77,7 százalékán állt az államháztartás bruttó konszolidált (maastrichti) adóssága, ez 22 168 milliárd forintot jelent – közölte a Magyar Nemzeti Bank. Az adat az első negyedév végén 79,0, múlt év végén 80,8 százalék volt. Az adósságállomány csökkenéséhez a második negyedévben 252 milliárd forinttal járult a forint erősödése, míg a nettó hitelfelvétel 25 milliárddal növelte azt. Az MNB adatai szerint a magán-nyugdíjpénztári kilépésekkel 56 milliárd forint tőke került át az állami rendszerbe.