BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Unortodox javaslat: Egyiptom iszlám kölcsönt akar az IMF-től

Nem lesz könnyű dolga a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) Egyiptommal, mivel az egyiptomi kormány az iszlám pénzügyi jognak megfelelő kölcsönt óhajt a nemzetközi szervezettől.

"Soha nem fogadnám el, hogy Egyiptom kamat terhére éljen, inkább éhen halunk, de nem eszünk kamat terhére" - mondta Mohamed Murszi államfő a hét végén egy kairói ünnepségen, amelyet az 1973. októberi, Izrael elleni háború évfordulójára rendeztek tízezrek részvételével. Az egyiptomi kormány augusztusban 4,8 milliárd dollárig terjedő kölcsönt kért az IMF-től. "Ez nem jelent uzsorát" - fogadkozott Murszi, leszögezve, hogy a kölcsön meg fog felelni az iszlám előírásainak.

Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde a hét végén úgy nyilatkozott Rijádban, hogy a nemzetközi pénzintézet "kész előfeltételek nélkül tárgyalni" az egyiptomi kormánnyal. Az iszlám pénzügyi jog a kamatszedést általánosságban uzsorának tartja, és tiltja. Az ebből adódó nehézségeket a régi időkben főleg úgy oldották meg, hogy az adós a kapott kölcsönnel azonos súlyú, de nagyobb számértékű aranyérmékkel törlesztett, az utóbbi évtizedekben világszerte szaporodó iszlám bankok pedig különféle más módszereket eszeltek ki. Ezek lényege általában az, hogy az adós nem kamatot, hanem kikötött értékkülönbözetet fizet részletekben, vagy pedig "kockázat- és haszonközösség" keretében, egyezményes arányban megosztja saját hasznát a hitelezőjével.

A brit The Economist utolsó becslése szerint 2009-ben 822 milliárd dollárnak megfelelő vagyont kezeltek a nemzetközi tőkepiacon az iszlám szabályok szerint, ez több mint 0,3 százaléka a világ akkori tőkepiaci értékének, és gyorsan nő. A Vatikán hivatalos újságjában, az Osservatore Romanóban egy 2009. márciusban megjelent cikk szerint "az iszlám pénzügyek erkölcsi elvei közelebb hozhatják a bankokat ügyfeleikhez és ahhoz az igazságos szellemhez, amelynek jellemeznie kellene minden pénzügyi szolgáltatást".

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek