BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Vitatható a költségvetési intézkedések fenntarthatósága

Jóllehet a kormány által elfogadott kiigazító lépésekkel tartható a jövő évi 3 százalék alatti bruttó hazai termékhez viszonyított költségvetési hiány, az intézkedések fenntarthatósága azonban vitatható - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a HírTV Rájátszás című műsorában vasárnap.

Kovács Árpád úgy fogalmazott: az Európai Unió a túlzottdeficit-eljárás során az államháztartás stabilitásának kritériumait tendenciájában is nézi: Magyarország éveken keresztül nem teljesítette az előírásokat, és mindig eltért azoktól a (hiánypályára vonatkozó) számsoroktól amiket benyújtott. Kovács Árpád ugyanakkor hangsúlyozta, hogy erről nem az Orbán-kormány tehet, „ez egy másik időszak terméke”.

Orbán Viktor miniszterelnök október közepi felvetésére, amely szerint az Európai Unió további költségvetési kiigazító intézkedéseket kérhet Magyarországtól, azaz nem fogadja el a kormány hiányszámítását, a közgazdász elmondta: „nem biztos, hogy nem fogadja el. Ezek csak hírek”. Hozzátette: lehet, hogy további tételeket kér, amelyeknek jobban lehet ellenőrizni a hatásmechanizmusát. 

A Költségvetési Tanács elnöke szerint a nemzetgazdasági miniszter által meghirdetett egyes lépéseket nem lehet bruttó módon figyelembe venni. Nem lehet azt mondani, hogy nincs ráfordítás olyan kiigazításnál, ami egyébként bevételi jellegű; ha az adóbeszedés hatékonyságát növeljük az nagyon elasztikus dolog; és a gazdaságfehérítés vonatkozásában szereplő számokat is nagyon nagy hiba volna egy az egyben figyelembe venni - sorolta fel aggályait a szakember.

Mint mondta, Magyarországnak szüksége van az EU-s fejlesztési forrásokra az elkövetkező években, hiszen a magyarországi fejlesztések 90 százaléka uniós forrásból születik. Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmaz a magyarországi hiány mértékének kifogásolásakor elmondta: a maastrichti kritérium egyértelműek a hiány, és az adósság mértékére vonatkozóan, és a magyar alkotmány is meghatározza ezeket a számsorokat. "Nem hiszem, hogy találgatni kellene, hogy milyen érdekcsoport áll e mögött. Van egy világos együttműködés az EU-val, és ezt tartani kell" - tette hozzá.

Kovács Árpád szerint Magyarországon volt egy cezúra a gazdaságpolitikában, politikai értelemben, illetve a reformok bevezetése, és az államháztartás tekintetében, s olyan változások voltak, amelyek sok emberben kétségeket ébresztettek. „Mindenki kíváncsian várja, hogy mi lesz ezeknek a lépéseknek az eredménye” - tette hozzá.

Leszögezte, Magyarország egyezményeken keresztül egy rendszernek a tagja, és érdeke, hogy ezeket az előírásokat, játékszabályokat elfogadja. Ha nem fogadja el, az gazdasági szempontból hátrányos - mondta. A Költségvetési Tanács elnöke szerint nem valószínű, hogy Brüsszel akkor is fenntartaná a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárást, ha teljesülne a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány. Elismerte ugyanakkor, hogy "a kormányzat által alkalmazott megoldások a válság kezelésében és ennek kommunikációja, biztos, hogy sok tekintetben vitákat váltott ki".

Úgy fogalmazott: nagyon rossz volna, ha politikai döntések születnének. "A politikai jellegű döntéseket meg tudom érteni, de a gazdasági hatásokkal is számolni kell, pro és kontra" - tette hozzá. Kovács Árpád a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatott hiteltárgyalásokról elmondta: a mostani helyzet más mint 2008-ban, hiszen magasabbak a tartalékok, kedvezőbb a lakosság megtakarításainak trendje és stabilabb az államháztartás. 

A közgazdász szerint a kormány október eleji, a hiteltárgyalásokról szóló médiakampánya kontraproduktív. "Én ezt rossz szemmel néztem. Nem hiszem, hogy újságokon keresztül kellene a világszervezeteknek üzenni", mondta, hozzátéve: bizonyos, hogy ezek a szervezetek nem a kampány alapján döntenek, bár az ilyen lépések meghatározzák a tárgyalások hangulatát. „A kampánnyal a kormányt saját magát vezérli szűkebb manőverezési sávba, hiszen ő maga állítja be azokat, ami mögé nem tud hátrálni, és nem is akar hátrálni” - mondta  - hangsúlyozottan saját véleményét -  Kovács Árpád.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek