33 milliárd eurós időhúzás

Az Eurogroup kedd hajnalig tartó ülésén – ahogyan arra számítani lehetett – nem született döntés arról, hogy Görögország megkapja a mentőcsomag következő 31,5 milliárd eurós részletét, annak ellenére sem, hogy a parlament vasárnap elfogadta a 13,5 milliárd eurós kiigazítási csomagot. Az EU álláspontja szerint a folyósításhoz meg kell várni a trojka következő jelentését az adósságpálya fenntarthatóságáról. Csak ennek a fényében lehet dönteni arról, hogy Görögország teljesítette az elvárásokat. Rövid távon a legakutabb problémát a november 16-i 5 milliárdos kincstárjegy-lejárat jelenti, amelynek refinanszírozását azonban minden bizonnyal sikerül megoldani – így csőd eseményre a CIB elemzői szerint nem lehet számítani.

Az Eurogroup vezetője, Jean-Claude Juncker újabb pénzügyminiszteri értekezletet hivott össze november 20-ra a tárgyalások folytatására. A miniszterek elvben egyetértettek abban, hogy Görögországnak két évet kell biztosítani arra, hogy elérje a kitűzött takarékossági célokat. Ám a kulcsprobléma, hogy a 32 milliárd euró összegű finanszírozási hiányt honnan fedezzék, még nincs megoldva. Juncker és az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde jelezték, több lehetőség áll rendelkezésre, s mindezeket „elfogultság nélkül” kell megvizsgálni. Ám máris jelentős véleménykülönbségek alakultak ki a kérdésben az IMF és az eurózóna között – mutatott rá elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeutung.

Valószínűnek tűnik, hogy több intézkedés kombinációját fogadják el, ezeknek azonban mindegyike növeli az adósságterhet. A fizetési határidő kitolása mellett szóba került, hogy Athén az ideiglenes vagy az állandó euróövezeti mentőalap, az EFSF vagy az ESM bevonásával jutna pénzhez, amivel azután a saját államkötvényeit vásárolna vissza. Az IMF már többször követelt újabb adósságcsökkentést Görögország részére. de Jean-Claude Juncker ezt egyelőre valószínűtlennek tartja.

A bökkenő az Equilor szerint csak ott van, hogy a görög miniszterelnök szerint péntekre kifogy a pénzből az ország. Az Equilor is úgy számol azonban, hogy még időben megérkezik a segítség – ahogy az eddigi epizódokban is láthattuk.

Az EU kicsit furcsán viselkedik, hiszen a görögök, úgy tűnik, hogy most már megcsinálják a házi feladatot, ennek ellenére az unió, de még inkább az IMF hezitál – írják az Erste elemzői. Ez annál is inkább aggasztó, mivel közben a világ piacai az Egyesült Államok miatt is aggódnak. Pénteken egyeztetnek a pénzügyi szakadék, vagyis 2013 elején kötelezően életbe lépő kiigazítások ügyében, és kérdés, az elnökválasztás után milyen messze lesznek a republikánus és a demokrata álláspontok.

A hosszabb távú kilátásokat tekintve a legvalószínűbb a CIB szerint az, hogy Athén két év haladékot kap a deficit cél teljesítésére, ám a határidő kitolása számítások szerint körülbelül 33 milliárd eurós extra finanszírozási igényt jelent. Ráadásul nagy valószínűséggel ez az összeg sem jelent garanciát arra, hogy a görög államadósság fenntartható pályára kerüljön. A trojka jelentése 2020-ra 144 százalékos GDP-arányos államadósság rátát prognosztizál szemben a célként megjelölt 120 százalékkal.