Infláció alatt növelnék a minimálbért
Azt javasolják majd a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén, hogy a jövő évi minimálbér – 4,3 százalékos növekedéssel – 97 ezer forint legyen, a szakképesítéshez kötött garantált bérminimum pedig 110 ezer forint, ami még kétszázalékos emelést sem jelent. Mindkét emelés szintje elmarad a jegybank által várt ötszázalékos jövő évi inflációtól.
Mint Antalffy Gábor elnök a Világgazdaságnak elmondta, kétféle érdeket kellett összehangba hozniuk a döntésnél: a szövetség egyrészt érdekelt abban, hogy növekedjen a boltokban lecsapódó vásárlóerő, ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenniük, hogy túl nagy bérnövekedést a szektor vállalkozásai már nem tudnának kitermelni; amúgy is megviselte őket az idei évre előírt – gazdasági teljesítés nélküli – 15-18 százalékos minimálbér-emelés.
A Kisosz tehát figyelembe vette, hogy idén a lakossági kereslet a GDP csökkenése miatt jelentősen visszaesett, miközben az infláció a vártnál jobban nőtt, ezért a belföldi piacra értékesítő és szolgáltató hazai mikro- és kisvállalkozások forgalma csökkent, jövedelempozíciójuk tovább romlott.
Bár tisztában vannak azzal, hogy 2013-ra már minimális mértékű javulás várható, ám időközben több olyan – elsősorban a fogyasztást, a pénzügyi forgalmat terhelő – intézkedést jelentettek be, amelyek negatív hatását az érintett piaci szereplők vélhetően továbbhárítják majd a lakosságra, emiatt a belföldi fogyasztásra rendelkezésre álló jövedelmek tovább csökkenhetnek.
A Kisosz tagságát alkotó kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások részére a forgalom kiegészítését jelenthette eddig a cafeteria-juttatások SZÉP-kártyával történő finanszírozása, azonban a cafeteria közterheinek tervezett emelése ennek a hatékonyságát is rontani fogja jövőre. Arról nem is beszélve, hogy a kereskedelmi forgalomhoz nincs megfelelő hitelezés, így a hazai mikro- és kisvállalkozói körben a bérfejlesztéshez szükséges források nem állnak rendelkezésre.
