A Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola közös rendezvényén Lázár János hangsúlyozta: a kormány úgy tudja megtartani a társadalmi bizalmat, ha a válság után azt az elvet követi, hogy a közteherviselésből mindenkinek nagyobb részt kell vállalnia, aki erre képes.
Az államtitkár kiemelte: ha a pénzzel rendelkező szektorok nem járulnak hozzá növekvő mértékben a terhek viseléséhez, akkor a politikai stabilitás fog gyengülni.
Lázár János kifejtette: a Fidesz egy szabadságharcos párt, amely azért jött létre, hogy megbuktassa a kommunizmust. A Fidesz-kormány ezért minden olyan válságos helyzetben, ahol innovációra, kreativitásra, "szabadságharcos szellemre, némi forradalmi alkotásra", illetve a haza védelmére, és valamilyen régi rendszer lebontására van szükség, kiválóan érzi magát. Egy valódi politikus számára valami réginek, rossznak a lebontása, és valami új felépítése történelmi lehetőséget jelent - vélekedett.
Az államtitkár szerint a 2008-as gazdasági válság után Európa - elsősorban szociális - válságban maradt, annak ellenére, hogy eredetileg épp egy krízis megoldására, a tartós béke és megalapozására jött létre. "Egészen megdöbbentő az, hogy a 20. század legnagyobb problémáinak megoldására létrejött (...) társadalom, szervezet, és struktúra van ma a legsúlyosabb és legkezelhetetlenebb válságban" - mondta Lázár János.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy 2008 óta - kevés kivétellel - minden európai kormány megbukott, amely a krízis megoldásával próbálkozott. A válságok kialakulásához Lázár János szerint a tehetetlen, túlterjeszkedő, korrupt, cselekvésképtelen állam nagy mértékben hozzájárult.
Ezért új típusú választ kelé adni arra, hogy az állam milyen legyen. Lázár János szerint erős, bár kicsi államra van szükség, amely aktív, és amelynek a kiegyensúlyozó, cselekvő, beavatkozó szerepére szükség van. Emellett olyan intelligens államra van szükség, amely képes a szerteágazó érdekek összehangolására, és ezzel egyidejűleg korlátozott, stabil, ellenőrizhető és elszámoltatható, illetve amely kezeli a gazdasági és szociális erőforrásokat.
Lázár János annak kapcsán, hogy milyen tartalommal kell megtölteni ezt a formát, hangsúlyozta: ha a politika nem veszít arisztokratikus jellegéből, akkor ez radikalizálódáshoz, a szélsőséges politikai csoportok megerősödéséhez vezet.
Az elmúlt két év kormányzása talán a terhek elosztásában volt a legerősebb. A válság lehetőséget biztosít arra, hogy átgondoljuk, ki viseli a krízis terheit. Lázár János szerint fontos az az elv, amely a különböző gazdasági szereplők - például a kereskedelmi, bank- és energiaszektor, a multinacionális vállalkozások - közteherviselésbe való bevonását szorgalmazza.
Nehéz helyzetben van a politika - a nyugat-európai országok is küzdenek ezzel -, amikor egy jóléthez szokott társadalmat szembesítenie kell azzal, hogy többet kell dolgoznia, valamint hogy rosszabbul kell élnie mint eddig.
Magyarországon nekünk azzal kell szembesítenünk a társadalmat, hogy az eddigieknél többet kell dolgozni ugyanazért a bérért, vagy legalábbis bizonytalan, hogy a több munkáért több bért tudunk-e biztosítani" - mondta Lázár János.
Elmondta: a válság fontos tünete, hogy egy átlag választónak azonnal megnő az elvárása az állammal szemben, azt szeretné, hogy az állam és a kormány védje meg őt, vagyis az államnak sokkal nagyobb lesz a felelőssége. A Fidesz- kormányt is az a cél vezérli, hogy a válságban ennek megfeleljen - hangsúlyozta Lázár János. A magyar kormány kifejezetten aktivista, kezdeményező, kifejezetten elöl megy, vállalva minden ezzel kapcsolatos hazai és nemzetközi konfliktust - vélekedett a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
Lázár János szerint a kormánynak minőségi szolgáltatást kell nyújtania, a rosszul működő rendszerek helyett hatékony, és finanszírozható struktúrákat kell létrehoznia. A Fidesz kormány ma az oktatásban, a szociális ellátásban, az egészségügyben épp ezt teszi - emelte ki.
Úgy vélekedett, hogy a magyar állam a digitalizációban, az IT szektorban és az infokommunikációs megoldásokban rejlő lehetőségeket még nem használja ki teljesen, ezen kell változtatni, és ez növelheti a szolgáltatások színvonalát is.
Bencsik László, az OTP Bank stratégiai és pénzügyi vezérigazgató-helyettese előadásában hangsúlyozta: a válságban új szereplők új ötletekkel emelkedhetnek a többiek fölé, vagy akvizíciókkal lehet javítani a cégek pozícióján. A válságok nem ritka események, az utóbbi 200 évben átlagosan a független államok mintegy ötöde volt egy adott időpillanatban csődben - mondta.
A vezérigazgató-helyettes szerint a válság fő konklúziója, hogy egy szervezet teljesítménye leginkább az ott dolgozó emberektől, és azoktól függ, akikkel kapcsolatban áll.
