Tovább mélyítenék az eurózóna integrációját

TERVEZET Várhatóan az eurózóna több tagországa a saját állami hatáskörei elleni támadásként, míg a valutaunión kívüli országok közül többen az EU kettészakítására irányuló kísérletként fogják értékelni azt a javaslatot, amit az Európai Bizottság adott ki az eurózóna további mélyítésének menetrendjeként. A brüsszeli testület évekre szólóan vázolta fel az általa szükségesnek tartott intézkedéseket az integráció mélyítésére, amiket az eurózóna adósságválságának leküzdése érdekében tart szükségesnek.

Rövid távon, vagyis a 2014 tavaszi EP-választásokig tartó másfél évben Brüsszel többek között azt szeretné elérni, hogy létrejöjjön az egységes bankfelügyelet a valutaunióban, amit a pénzintézetek egységes szanálási mechanizmusa is kiegészítene. Emellett a bizottság felállítaná az úgynevezett Konvergencia- és Versenyképességi Eszközt (CCI), amely strukturális reformokat finanszírozna azokban a tagországokban, amelyeknek a reformok végrehajtásáról kötelezettséget vállalnak a bizottság felé. Ezt a lehetőséget a három százalék felett GDP-arányos deficittel rendelkező országok esetében kötelezővé tennék. Emellett a bizottság 2014 tavaszáig már közös külső képviseletet is adna az eurózónának, hogy a valutaunió egységes hangon tudjon felszólalni a különböző nemzetközi szervezetekben, fórumokon, így a G8-országcsoporton vagy az IMF-en belül.

Középtávon, öt éves időtávlaton belül a CCI-re alapozva saját forrásokból finanszírozott, külön költségvetést kapna az eurózóna, amit a bizottságon belül létrehozandó kincstár kezelné. Emellett tovább mélyülne a költségvetési és gazdaságpolitikák koordinálása, amelynek keretében a nemzeti büdzsék központi jóváhagyása, megvétózása is lehetővé válna. Ebben a periódusban már az adósságok közös kezelésének megfelelően rövid távú, egy vagy kétéves eurókincstárjegyek kibocsátását is bevezetné a bizottság, illetve a nagy adóssággal küzdő országokat egy úgynevezett adósságtörlesztési alap segítené ki.

Valójában a Bizottság a tervezet összeállításakor mind Németország, mind Franciaország szempontjait figyelembe vette, hiszen beépítette a szigorúbb fiskális politikákra vonatkozó berlini (tagállami büdzsék feletti ellenőrzés), illetve a tagországok közötti szolidaritást sürgető párizsi javaslatokat (eurókötvények) is.