K&H: Magyarország lemaradt
A vezérigazgató szerint Magyarország elvesztegette az elmúlt évtizedet. A magyar gazdaság 2006-2007-es 2,7 százalékos növekedése csak az uniós átlagot tudta elérni, miközben Szlovákiában 8,5, Csehországban 6,6 és Lengyelországban 5,5 százalékos volt a növekedés ugyanezen időszak alatt - fejtette ki a vezérigazgató. Ennek fő okaként a belföldi kereslet hiányát említette, amiben a munkaerőpiac rossz struktúrája játszotta a vezető szerepet.
Rik Scheerlinck kiemelte: a munkanélküliség nem kirívóan magas a visegrádi országokhoz képest, ám a foglalkoztatottság szintje alatta marad a visegrádi államokban elért aránynak minden korcsoportban. Bár az elmúlt két évben az adóelvonás némileg csökkent, még mindig nagy mértéket ér el, a környező országokhoz képest ebben szintén lemarad Magyarország - mutatott rá a vezérigazgató.
Megítélése szerint a mostani helyzetben az is nagy gond, hogy a magyarországi beruházási ráta igen alacsony, a magánszektor befektetései immár csak a GDP 12 százalékát adják, ami elsősorban a kiszámíthatatlan gazdasági helyzetnek tudható be. Miközben a régióban javul a munka termelékenysége, az elmaradó befektetések miatt Magyarországon ez is csökken, az ország emiatt elvesztette korábbi tőkevonzó képességét, a közvetlen külföldi befektetések lényegében leálltak - mondta a K&H vezérigazgatója. Úgy vélte: várhatóan 2016-tól indulhat be egy 2 százalékos gazdasági növekedés.
Hozzátette: nem igaz, hogy a magyarországi bankrendszer túlzottan nyereséges volt az elmúlt években. Az eszközarányos nyereség a legjobb években, azaz 2005-2006-ban sem haladta meg a 2 százalékot. Azóta jóval alatta marad a versenytárs országokban működő hitelintézetek nyereségességének a magyar bankok profit mutatója. Ennek ellenére a külföldi anyabankok folyamatosan tőkét juttatnak az országban működő leánybankjaikba, 2011-12-ben 600 milliárd forintot meghaladó volt a tőkeemelés, tőkepótlás - húzta alá Rik Scheerlinck.
Herczku György, a KBC Securities vállalatfelvásárlásokkal foglalkozó üzletágának vezetője a csökkenő magyarországi vállalatfelvásárlásokról beszélt. Kifejtette: 2010-ben 90, 2011-ben 111, idén az első félévben mindössze 38 vállalatfelvásárlási tranzakció történt Magyarországon. Értékben még jelentősebb a visszaesés, 2010-ben 2,5 milliárd dollár, 2011-ben 1,8 milliárd dollár, míg az idei első félévben csupán 400 millió dollár volt a tranzakciók összesített értéke.
A vállalatfelvásárlások során a tranzakciók átlagos mérete viszont alig változott, 2010-ben 10 millió dollárért, 2011-ben 7,7 millió dollárért, 2012 első felében 9,5 millió dollárért vettek meg egy-egy céget.
