Újabb bizonyíték, hogy Magyarország leszakadt a régiótól

A korábbi években megfigyelhettük, hogy az export dinamikája meglehetősen érzékeny a külső keresletünk változására, vélik az MNB közgazdászai. Ez annak köszönhető, hogy Magyarország exportjának tetemes részét teszik ki a félkész és közbülső termékek. Ezeknek a kereslete — a fogyasztási cikkekénél — jóval érzékenyebben reagál a kereslet változására.4 Ennek megfelelően a globális konjunktúra lassulása a hazai exportpiaci részesedés lassulásával, míg a konjunkturális felívelések az exportpiaci részesedés élénkülésével járnak.

Az export dinamikájának lassulása azonban meghaladta a régiós versenytársainkét, ami versenyképességünk relatív romlására utalhat. Ennek mérésére leggyakrabban az exportpiaci részesedés — azaz exportunk és a felvevőpiacaink importja hányadosának — változását használják. A válság előtti években exportpiaci részesedésünk átlagosan évi 4-5 százalékkal növekedett. A válság kezdetén reálárfolyamunk jelentősen leértékelődött, ami hozzájárult ahhoz, hogy piaci részesedésünk bővülhessen 2009-2010 fordulóján. 2010 második felétől azonban mindössze 0,5 százalékos átlagos növekedést figyelhettünk meg. A Mercedes-gyár üzembe állása, valamint a reálárfolyam év eleji leértékelődése a korábbi hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján az exportpiaci részesedés emelkedését indokolta volna. Az exportpiaci részesedés visszafogott alakulása mögött több tényező együttes hatása állhat.

A globális válság alatt és az azt követő években több nagy magyarországi exportőr azonban versenyképességi problémákkal küzd, melyek a termelés átszervezéséhez és csökkentéséhez (pl. Nokia, Flextronix), vagy akár csődhöz (pl. Elcoteq, Malév) vezettek. Ezt megerősíti, hogy legnagyobb exportőreink (illetve nemzetközi anyavállalataik) részvényárfolyamai a válság óta sok esetben jelentősen alulteljesítették ágazati vetélytársaik árfolyamait. Így exportpiaci részesedésünk elhúzódó gyengélkedése összefügghet fő exportőreink globálisan romló versenyhelyzetével.

Magyarország tőkevonzó képessége romlott az elmúlt évtizedben a környező országokhoz képest. Ez nem csak azt jelenteti, hogy az elmúlt években dinamikusan fejlődő vállalatok inkább a szomszéd országokban telepedtek le, hanem a korábban idetelepültek is esetenként más országba csoportosították termelésüket. A régióban felhalmozódott külföldi feldolgozóipari befektetés-állományból vett részesedésünk 2000 és 2009 közt csökkent. A külföldi befektetések elmaradása a feldolgozóipari beruházási ráta folyamatos mérséklődésében is szerepet játszhatott. Ráadásul a válság óta a hitelszűke és a beruházási hajlandóság visszaesése miatt az autóipari nagyberuházásokkal együtt is tovább csökkent a feldolgozóipari beruházási aktivitás. Ez arra utalhat, hogy a romló külső kereslet mellett strukturális problémák állhatnak az export csökkenő teljesítménye mögött.

Az exportpiaci részesedésünk növekedését alapvetően korlátozza a globálisan — a magán és az állami szektorban egyaránt — végbemenő mérlegkiigazítás, amely keresleti és kínálati oldalról egyaránt csökkenti a hitelfelvételt és ezzel együtt a beruházások volumenét. Amennyiben az exportkereslet újra növekedésnek indul, a beruházás élénkülésével az exportpiaci részesedés növekedése is fölgyorsulhat. Azonban nem zárható ki, hogy az export lassulása versenyképességi okokra vezethető vissza, és az elmúlt néhány negyedévben megfigyelt kedvezőtlen folyamatok tovább folytatódnak – írják az MNB elemzői. A tartósan gyenge beruházási aktivitás következményeként előrejelzési horizontunkon csak az exportpiaci részesedésünk visszafogott bővülésére számíthatunk.