Márciusban startol az új kfi-stratégia
– Milyen a fogadtatása az új stratégiának?
– Nagy örömünkre széles körű és tartalmas konzultáció zajlott a Befektetés a jövőbe címmel 2020-ig meghirdetett új nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs (kfi) stratégia 60 oldalas tervezetéről, 2012. november 6-ától két hónapon keresztül, számos helyszínen – például Budapesten, Pécsett, Győrben és Debrecenben –, mintegy 500 résztvevő közreműködésével. Az írásos javaslatok meghaladják a 200 oldalt. Összesen 41 intézmény küldte el észrevételeit és indítványait, a Magyar Tudományos Akadémiától kezdve a Magyar Innovációs Szövetségen át az egyetemi tanszékekig. Jelenleg ezek feldolgozása és beépítése zajlik. Utána következik a szokásos közigazgatási eljárás, majd jóváhagyásra a kormány elé kerül a stratégia, s márciustól indulhat a megvalósítása.
– A sok javaslat miatt bekövetkezett, hozzávetőleg egy hónapos csúszás nem akadályozza az uniós források időben történő felhasználását?
– Szó sincs csúszásról, hiszen a 2007–13 között kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt uniós forrásokból már majdnem mind le van kötve. Most éppen az a gond, hogy honnan tudnánk ehhez még további forrásra szert tenni. Tavaly 75 milliárd forintos keretösszeggel írtunk ki pályázatokat, s ennek nagy része gazdára talált. A kormány határozata szerint Magyarországon 2014–20 között a rendelkező EU-források 60 százalékát fordítjuk gazdaságfejlesztésre. Ez azzal jár, hogy több pénz – becsléseink szerint 300-400 milliárd forint – juthat uniós forrásból kutatás-fejlesztésre és innovációra. Erre már most el kell kezdeni a felkészülést minden érdekeltnek.
– Hogyan segítik a felkészülést a 2014-től induló, új uniós költségvetésre?
– A mostani és a következő költségvetési időszak egymásra épülő ciklusok az EU-ban. A nemzeti stratégia azért is fontos, mert a mostani tervezést sokkal kötöttebbé tette, ex ante feltételek teljesítéséhez kapcsolta az Európai Bizottság. Minden tagállamnak igazodnia kell az Európa 2020 stratégiához és az EU 11 tematikus célkitűzéséhez, s tartania kell magát saját reformvállalásaihoz és a nemzeti kfi-stratégiában meghirdetett célkitűzéseihez.
– Milyen tanulságokkal szolgált az új stratégia vitája?
– Visszatérő kérdés volt, hogy a stratégia miért nem fogalmaz meg sem ágazati, sem területi prioritásokat. Mivel a hozzászólók határozottan igényelték ezt, februártól a Nemzeti Innovációs Hivatal egy újabb országos konzultációt indít, kifejezetten ebben a témakörben. A másik észrevétel, ami mindig előkerült, hogy nagyon jók a célok, de nincsenek meghatározva az elérésükhöz szükséges eszközök, noha amikor rákérdeztünk, hogy mégis milyen eszközökre gondolnak, viszonylag kevés javaslatot hallhattunk. Sok bátorítást kaptunk, hogy adóoldalról is gondoljuk végig a kedvezménylehetőségeket a kfi terén. Felvetődött az is, hogy ne csak klasszikus, vissza nem térítendő pályázati támogatással kalkuláljunk, hanem vegyük számításba az egyéb – így a visszatérítendő kockázati tőke és garanciavállalási – lehetőségeket is. Az egyik nagy újdonsága volt a konzultációnak, hogy rendkívül megmozgatta a magyar start-up világot. Az idetartozó fiatal, dinamikus vállalkozások képviselőinek zöme pozitívan fogadta az új stratégiát, és látszott rajtuk az elszántság: kikövetelik helyüket annak megvalósításában. A javaslatok további része a közszféra innovációs teljesítményével kapcsolatban az eddigieknél hatékonyabb működés fontosságát hangsúlyozta. Nagy tanulsága volt az egyeztetésnek, hogy miközben küzdünk azért, hogy a kutatás-fejlesztés és a vállalatok közelebb kerüljenek egymáshoz, a néhány jó példa ellenére még bőven van tennivaló.
– Mi lesz a kfi-ben erős Közép-Magyarországgal?
– Az új uniós költségvetés keretében is lehet Közép-Magyarországot (KMR) támogatni, igaz, fejlettségi szintje miatt szigorúbb feltételekkel. Így ahol már nem jogosult akkora EU-támogatásra, mint korábban, ott hazai forrásokkal kell kipótolni a kfi-keretét. Ezt a problémát – a szakpolitika történetében először – a 2012-es pályázati portfóliónk már sikeresen kezelte, finanszírozva a KMR húzó kfi-kiírásait.
Az EU célkitűzései
1. A kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és ezek minőségének fejlesztése
3. A kkv-k, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesztése, vízkultúrák támogatása
4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése minden ágazatban
5. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése, kockázatmegelőzés és -kezelés
6. A környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése
7. A fenntartható közlekedés terjesztése és a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása
8. A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása
9. A társadalmi befogadás segítése, harc a szegénység ellen
10. Befektetés az oktatásba, a készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba
11. Intézményi kapacitások fejlesztése és hatékony közigazgatás
2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és ezek minőségének fejlesztése
3. A kkv-k, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesztése, vízkultúrák támogatása
4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése minden ágazatban
5. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése, kockázatmegelőzés és -kezelés
6. A környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése
7. A fenntartható közlekedés terjesztése és a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása
8. A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása
9. A társadalmi befogadás segítése, harc a szegénység ellen
10. Befektetés az oktatásba, a készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba
11. Intézményi kapacitások fejlesztése és hatékony közigazgatás-->


