A világgazdasági növekedés alakulása az idén is a tavalyihoz hasonló jellegzetességeket mutat majd: többsebességes növekedési ütem jellemzi 3 százalék körüli átlaggal. Átlag alatt, 1 százalék körüli mértékben fognak növekedni a fejlett gazdaságok, a fejlődők pedig 5 százalék körüli GDP-növekedést érnek majd el.
A megszorítások az euróövezet perifériájáról az idén átterjednek más országokra, így az euróövezet magjára, az Egyesült Államokra és - Japán kivételével - más fejlett országokra is.
A kockázatos befektetési eszközök iránt 2012 második felében megélénkült kereslet nem a javuló makrogazdasági alapokra támaszkodott, hanem unkonvencionális monetáris politikai intézkedésekre. A vezető fejlett országok jegybankjai, az Európai Központi Bank (EKB), a Fed, a Bank of England, a svájci jegybank egyaránt alkalmazta a mennyiségi monetáris enyhítés valamilyen formáját. Soraikhoz kormányzati nyomásra az idén csatlakozik a japán jegybank is.
Számos piaci kockázatra kell számítani. Az adózásról létrejött félmegállapodás nem hárította el a költségvetési szakadék (fiscall cliff) veszélyét az Egyesült Államokban. Előbb vagy utóbb ismét iszapbirkózásra kerül sor az adósságplafon miatt.
Az EKB akciói csökkentettek bizonyos euróövezeti kockázatokat, a görög kilépés, az olasz és a spanyol szuverén kötvénypiaci hitelezés megszűnésének a lehetőségét, a devizaunió fundamentális problémáit azonban nem oldották meg. Ezek az év második felében politikai bizonytalansági tényezőkkel párhuzamosan teljes erővel a felszínre törnek majd.
A lakosság gyors elöregedése és a termelékenység alacsony növekedési üteme agresszív strukturális reformok bevezetése nélkül erodálja majd a termelés növekedését, így semmi nem ösztönzi majd a magánszektor a krónikus folyó fizetési mérleg deficit finanszírozására.
Kínának egy újabb monetáris, fiskális és hitelprogrammal kellett megtámogatnia exportra, magas megtakarításra és alacsony belső fogyasztásra támaszkodó kiegyensúlyozatlan és fenntarthatatlan növekedési modelljét. Az év második felére ennek hatása kifullad, és a konzervatív beállítottságú új vezetés valószínűleg nem lesz képes a belső fogyasztás növekedését támogató reformokat bevezetni.
A feltörekvő piacok, közöttük a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) gazdasági növekedése lassul, mivel beérik az államkapitalista berendezkedés, a nyersanyag-nacionalizmus, az importtámogatásra támaszkodó iparosítás, a pénzügyi protekcionizmus és a közvetlen külföldi befektetések korlátozásának gazdasági növekedést hátráltató hatása.
Súlyos geopolitikai kockázati tényezők jelentkezésére lehet számítani az idén. Az egész Közel-Kelet a Magreb régiótól egészen Afganisztánig, Pakisztánig súlyos szociális, gazdasági és politikai feszültségektől terhes: az "arab tavaszt" "arab tél" követi majd. Az valószínűtlen, hogy nyílt katonai konfliktus robbanna ki Irán, valamint Izrael és az Egyesült Államok között, az viszont biztosra mondható, hogy Iránt szankciókkal nem lehet jobb belátásra téríteni, ha nukleáris fejlesztési programjáról van szó.
Az éleződő konfliktushelyet miatt emelkedő olajár megállíthatja a nettó olajimportőr országok, az Egyesült Államok, Európa, Japán, Kína és India gazdasági növekedését.
Összességében elmondható, hogy 2013 elején a világgazdaságot fenyegető kockázati tényezők erősödése figyelhető meg - írja Nouriel Roubini, a Roubini Global Economics elnöke 2013-as világgazdasági előrejelzésében.
„Egyértelművé vált tehát, hogy nem a nemzetgazdasági miniszter cikke miatt gyengül a hét közepe óta a forint, hanem – ahogy az a spekulánsokra oly jellemző – ők csupán egy ürügyet kerestek, ami mögé elrejthették támadásukat” – írja az NGM.
Nouriel Roubinit azután nevezték el jósprofesszornak, hogy helyesen jósolta meg a világgazdasági válság kitörését, ugyanakkor egyes borúlátó jóslatai nem váltak valóra.
"A forint esésének legfőbb oka a magyarországi bizonytalanság" - írta Jelena Vukotic, a Roubini Global Economics régióért felelős közgazdásza. A bizonytalan helyzet pedig elsősorban azért állhat fenn, mert komoly bizonytalanságok vannak a jegybankelnökváltással kapcsolatban.
Jelena Vukotic az alapblog.hu-nak adott interjában azt mondta, hogy a forint gyengülését az általa néhány héttel ezelőtt publikált és valóban aggodalmakat tükröző tanulmány azért nem okozhatta, mert annak hatására az égvilágon semmi sem történt a forint piacán. A forint attól a pillanattól kezdve gyengült, hogy megjelent Matolcsy György nek a forintgyengülés érdekében írt cikke és annak a magyar sajtóban – nyilván nem véletlenül – nagy publicitást adtak. A gyengülés eleve nem is volt erőteljes, ami még inkább azt támasztja alá, hogy a piacokat csak Matolcsy György mozgatta – emelte ki.
„Egyértelművé vált tehát, hogy nem a nemzetgazdasági miniszter cikke miatt gyengül a hét közepe óta a forint, hanem – ahogy az a spekulánsokra oly jellemző – ők csupán egy ürügyet kerestek, ami mögé elrejthették támadásukat” – írja az NGM.
Nouriel Roubinit azután nevezték el jósprofesszornak, hogy helyesen jósolta meg a világgazdasági válság kitörését, ugyanakkor egyes borúlátó jóslatai nem váltak valóra.
"A forint esésének legfőbb oka a magyarországi bizonytalanság" - írta Jelena Vukotic, a Roubini Global Economics régióért felelős közgazdásza. A bizonytalan helyzet pedig elsősorban azért állhat fenn, mert komoly bizonytalanságok vannak a jegybankelnökváltással kapcsolatban.
Jelena Vukotic az alapblog.hu-nak adott interjában azt mondta, hogy a forint gyengülését az általa néhány héttel ezelőtt publikált és valóban aggodalmakat tükröző tanulmány azért nem okozhatta, mert annak hatására az égvilágon semmi sem történt a forint piacán. A forint attól a pillanattól kezdve gyengült, hogy megjelent Matolcsy György nek a forintgyengülés érdekében írt cikke és annak a magyar sajtóban – nyilván nem véletlenül – nagy publicitást adtak. A gyengülés eleve nem is volt erőteljes, ami még inkább azt támasztja alá, hogy a piacokat csak Matolcsy György mozgatta – emelte ki. -->
