A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által szervezett konferencián a jegybank előző elnöke hangsúlyozta: a mindenkori kormányzás fő célja a a kivívott eredményeket, azaz az csökkentését és a hiány tartását is veszélyezteti a növekedés hiánya. Jelenleg a magyar gazdaság potenciális növekedése nulla közeli - tette hozzá Járai Zsigmond.
A költségvetésnek ugyanis rengeteg stabil és inflációt követő folyamatos kiadása van, s ha a növekedésből származó bevételek nem emelkednek, akkor a pénzügyi stabilitás is veszélybe kerülhet, illetve újabb kiigazításokra lehet szükség - magyarázta az MNB korábbi elnöke.
Járai Zsigmond szerint egy az IMF-fel kötött megállapodás nemcsak évente csaknem 100 milliárd forint kamatmegtakarítást jelentene az országnak, hanem stabilizációs szerepe is lenne, illetve biztosítást jelentene a bankszektor és a vállalati szektor számára.
"Egy ilyen megállapodást nekünk kellene kezdeményezni, mivel az IMF most nem tart egy Magyarországtól induló dominóhatástól, mint 2008-ban, amikor a válság mélyén létrejött a megállapodás, ráadásul most nem kívánja hitelesíteni a magyar gazdaságpolitikát. De ésszerű kompromisszumot lehetne kötni" - fogalmazott.
Véleménye szerint egy ilyen kompromisszumra azért is szükség lenne, mert idén megközelítőleg 6 milliárd eurónyi finanszírozási forrást kell bevonni, s ezt az összeget olcsóbban és könnyebben lehetne megszerezni IMF-megállapodás esetén.
Járai Zsigmond felhívta a figyelmet arra, hogy a növekedés szempontjából nagy reményeket nem szabad fűzni az új jegybankelnök személyéhez, hosszabb távon a magyar gazdaság iránti bizalom erősítését segítheti a jegybank új elnöke, s a kormány-MNB viszony javulása.
A jelenlegi 33-34 milliárd eurós devizatartalék bizonyára csökkenthető lenne, ha létrejönne egy megállapodás az IMF-fel - jelezte Járai Zsigmond.
