Romló üzleti környezet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFennáll a veszélye annak, hogy Magyarország idén ismét lejjebb csúszik azokon a versenyképességi listákon, amelyeket a befektetési célpontokat, vagy helyszínt kereső vállalatok figyelembe vesznek döntéseik során.
A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi listáján tavaly 12 helyet rontva a 60., míg a Világbank üzleti környezet rangsoroló felmérésében öt pozícióval hátrébb, az 54. helyre került hazánk. Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy a két felmérés elkészülte óta miként változott a hazai üzlet környezet adózási, illetve szabályozási szempontból, és így idén ősszel milyen helyezésekre számíthatunk, László Csaba, a KPMG tanácsadási részlegét vezető szenior partnere azt mondta lapunknak: a nagyobb magyarországi vállalatok szempontjából nem történtek érdemi pozitív változások, sőt egyes ágazatoknak újabb terhekkel kell számolniuk. A bankok tartósan számíthatnak a banki különadóval, illetve új elemként bejött a tranzakciós adó is. Emellett a kormány bevezette a közművezetékek hossza után fizetendő adót, a kiskereskedelmi szektort pedig különösen hátrányosan érinti az iparűzési adó számítási szabályának változása. A Világgazdaság mai konferenciáján előadó szakértő azt is kiemelte: utalnak arra jelek, hogy a bevezetett rezsicsökkentés majd azzal jár, hogy a szolgáltatók a vállalkozások díjainak emelésével fogják kompenzálni a bevételkiesést.
A pozitív fejleményeket említve László Csaba kiemelte, hogy a kkv-k szempontjából kedvező változás lehet az idén bevezetett két új adótípus, a kisadózók tételes adózása (kata) és a kisvállalati adó (kiva). Az eddigi adatok szerint azonban nem sokan tértek át az új adózási formákra, így szerinte leghamarabb egy év múlva lehet mérleget vonni arról, hogy a kata és a kiva bevezetése mennyiben segítette a kisebb vállalkozások helyzetét.
László Csaba szerint kedvező lehet a jegybanki kamatcsökkentési sorozat is, ha fenntarthatónak bizonyul, és átgyűrűzik a hitelkamatokra is. Ez segíthet a cégek finanszírozási terheinek csökkenésében, viszont a csökkenő kamatpálya fenntarthatóságához kedvező nemzetközi környezet is szükséges. „A bankok azonban idén még nem tudják jelentősen javítani a finanszírozási feltételeket, így hitelexpanzióra 2013-ban még nem lehet számítani, így továbbra is a vállalati hitelállomány zsugorodása várható” – mondta a KPMG szenior partnere.
A kormány előrejelzése szerint az adócentralizáció – vagyis az adóbevételek GDP-hez mért arányának – mértéke idén tovább nő, 2011-hez képest már 2,5 százalékkal, és eléri a GDP 39 százalékát szemben a régiós országok 30-35 százalékos arányával. Ezzel kapcsolatban László Csaba azt emelte ki: az utóbbi két évben nem sikerült csökkenteni az elvonás mértékét, aminek egyrészt a csökkenő GDP, másrészt az az oka, hogy kiderült: a kiadási oldalon nem tud a jelenleginél nagyobb mértékben megtakarítani a kormány, ezért kénytelen az adóemelés eszközéhez nyúlni. „Nem az szja vagy a társasági adó mértékét növelte a kormány, hanem ágazati különadókat vetett ki, ezt azonban valahol meg kell fizetnie a gazdaságnak” – mondta.
