A Kremlre vár Ciprus

Moszkvában keres kiutat a bankválságra a ciprusi kormány: Mihalisz Szarrisz pénzügyminiszter az orosz fővárosban próbál megoldást találni arra, hogyan teremthetnék elő azt a 17 milliárd eurót, amely a görög válság miatt megroggyant bankrendszere szanálásához kell. Az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutaalapból álló hitelező trojka ezt úgy képzelte, hogy az uniós mentőalap segítség fejében Ciprus 5,8 milliárd eurónyi forrást biztosít, erre az ország bankjaiban tárolt, 68 milliárd eurónyi bankbetét egyszeri megadóztatásával tennének szert. Ezt az ötletet azonban a ciprusi parlament elutasította.

A Vedomosztyi című üzleti lap kormányközeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a Kreml a pénzügyi segítségért cserébe állami tulajdonban lévő pénzügyi eszközöket kínál megvételre. Ez egészítené ki a 2011-ben négy és fél évre kapott 2,5 milliárd eurós kölcsön átütemezését.

A görög Sigma televízió ugyanakkor azt vetette fel, hogy Ciprus megmentését a Gazprom 41,7 százalékos tulajdonában álló Gazprombank segítené, cserében az orosz állami gázcég a ciprusi kontinentális talapzat alatti gáz és kőolaj kitermelésére kér engedélyt.

A ciprusi pénzügyminiszter nem véletlenül Moszkvába repült – véli Ludvig Zsuzsa, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának Világgazdasági Kutatóintézete tudományos főmunkatársa. – A két ország közötti politikai-gazdasági kapcsolatok igen szorosak. Egy az EU–Orosz kapcsolatokat vizsgáló tanulmány Ciprust egyenesen Oroszország „trójai lovaként” jellemezte az Európai Unióban – tette hozzá. Szerinte Oroszország egy lehetséges segítő, valószínűleg azt sem bánja, hogy Ciprus az EU helyett, az ellenében választaná őket. Oroszország vélhetően képes is mentőövet nyújtani, kérdés, ezt milyen feltételekkel tenné.

Az orosz–ciprusi gazdasági kapcsolatok rendkívül sajátosak, és nagyságrendjük sem lebecsülendő, ha azokra a tőkékre gondolunk, amelyek Oroszországból évről évre Ciprusba áramolnak – nyilatkozta lapunknak a szakértő. A gazdasági válság előtti években Ciprus volt a legjelentősebb forrásországa az Oroszországba érkező külföldi befektetéseknek – emlékeztetett, hozzátéve: nyilvánvalóan nem valós ciprusi tőkékről, hanem Cipruson megjáratott orosz tőkék hazaérkezéséről van itt szó. Ez az ún. „round-tripping” jelenség, magyarul körbejáró tőke. Az orosz tőke tehát rendkívüli módon érintett a jelenlegi válsághelyzetben: orosz cégek is nagyot veszíthetnek.

2009 óta a helyzet változott: 2011-ben például Svájc messze megelőzte Ciprust. Az adóparadicsomokat célzó orosz tőkemenekülés orosz szempontból kedvezőtlen jelenség. Ludvig Zsuzsa szerint éppen ezért nem egyszerű Moszkvában a döntés: egyfelől jelentős orosz magántőke érintett a jelenlegi válsághelyzetben, másfelől azonban Ciprus kisegítése egy állami szempontból kedvezőtlen folyamat fennmaradásához is hozzájárul. Igaz, a magántőke megtalálja a megoldást Cipruson túl is, például Svájcot – tette hozzá a szakértő.

Ez idő alatt csak az automatákból, korlátozott mennyiségű pénzt lehet kivenni, az átutalás azonban nem lehetséges, ezzel próbálják megfékezni a pánikot. A ciprusi jegybank elnöke, Panikosz Demetriadész ugyanakkor jelezte: az újranyitás utáni napokban a betétállomány tíz százalékát kivehetik a részben külföldi betétesek.

Ez idő alatt csak az automatákból, korlátozott mennyiségű pénzt lehet kivenni, az átutalás azonban nem lehetséges, ezzel próbálják megfékezni a pánikot. A ciprusi jegybank elnöke, Panikosz Demetriadész ugyanakkor jelezte: az újranyitás utáni napokban a betétállomány tíz százalékát kivehetik a részben külföldi betétesek.-->