Egyre nehezebb az ügyvédek helyzete
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A tagságról történt lemondások száma ugyan emelkedett a korábbi évhez képest, de az összlétszámhoz képest ez statisztikailag nem olyan mértékű, amiből folyamatokra lehetne következtetni – kommentálta az adatokat Réti László. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint ehhez sorra meg kellene vizsgálni az egyes lemondásokat, aminek alapján – ha vannak – azonosíthatóak lehetnek a csoportképző elemek, például hogy nincs-e életkori többlet a lemondók esetében. Az idősebbek számára a digitális szolgáltatások egyre nagyobb kihívást jelentenek, ami hozzájárulhatott a szünetelések számának emelkedéséhez. (A szünetelők fenntartják kamarai tagságukat, de tevékenységüket felfüggesztik, és csak alacsonyabb tagdíjat fizetnek.) Az elnök ugyanakkor rámutatott: az idősebbek mellett az anyák és a pályakezdők élethelyzete elnehezülőben van.
Míg a szegény ügyvéd korábban vidéki jelenségnek számított, manapság már a fővárosban a nagyobb azoknak az ügyvédeknek az aránya, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek – mondta el Réti László. Vidéken ez a ráta 5–10 százalék körül lehet, Budapesten pedig lényegesen magasabb. Nem könnyű a pártfogó ügyvédek helyzete, akiknek óradíja 3000 forint, és napi 5 óránál többet nem tudnak vállalni – márpedig ekkora bevételből, amelynek kifizetése sem a leggördülékenyebb, nemigen lehet a 200 ezer forintot meghaladó havi fix költséget kifizetni.
A magyar cégek számára február 1-jéig kötelező adatmódosítások, amelyek több mint 600 ezer vállalkozást érintettek, a cégkontároknak is kedveztek, akik a legsűrűbb hetekben 8–15 ezer forintos – ügyvéd számára általában nem vállalható – árajánlataikkal bizalmi válságot is kiváltottak. Az év eleji boom mindezek ellenére a céges ügyekkel foglalkozó ügyvédek számára is jó időszak volt, de az év hátralévő részére vonatkozóan az ő kilátásaik sem rózsásak, ahogy lapunk információi szerint nem bővelkednek megbízásokban az ingatlanjogra szakosodott irodák sem.
A kamara munkát ugyan nem tud adni, de mindent elkövet, hogy a tagok költségei csökkenjenek – hangsúlyozza Réti László. Ezt a célt szolgálja többek között a tagok számára rendelkezésre álló ingyenes elektronikus jogi adatbázis, illetve a digitális formában elérhető szakirodalom egy részének csoportos beszerzése is. Az ilyen intézkedések miatt az elnök szerint a következő ciklusban a kamarai finanszírozásba újabb forrásokat kell bevonni.
Költségek
A kamarai tagság és a kötelező biztosítás évente 240 ezer forintos kiadást jelent az ügyvédeknek. (Az évi 120 ezer forintos kamarai tagdíjakból származik a BÜK bevételeinek közel 90 százaléka.) Az iroda bérlése havonta legalább 60 ezer forint, és az egyéb rezsiköltségek mellett a vonalas telefonra és faxra is elő kell fizetniük. Az ügyvédek maguk után a minimálbér kétszerese után kötelező járulékokat fizetik be, ehhez járul az alkalmazottak bére. A havi fix költség az ügyvédek többsége számára így meghaladja a 200 ezer forintot.Nagy létszámú ügyvédi iroda a fővárosban viszonylag kevés van, a Budapesti Ügyvédi Kamarában az egyéni praxisok aránya 88 százalék.
Nagy létszámú ügyvédi iroda a fővárosban viszonylag kevés van, a Budapesti Ügyvédi Kamarában az egyéni praxisok aránya 88 százalék. -->
