EU: Kívül tágasabb?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság"A meg nem nevezett országok, amelyeknek a polgárait célozza a mostani felvetés, egyértelműen Románia és Bulgária” – nyilatkozta egy a témát jól ismerő uniós diplomata az euobserver.com uniós szakportálnak. A napokban Ed Miliband, a brit ellenzéki Munkáspárt elnöke is kijelentette: tévedett az előző munkáspárti kormány, amikor a brit munkaerőpiacot azonnal megnyitotta a 2004-ben csatlakozó tagállamok polgárai előtt. Hozzátette: egy jövőbeni munkáspárti kormány angol nyelvi teszthez kötné a bevándorlók munkavállalását legalább a közszférában és szigorúbban ellenőriznék a minimálbér betartását, megakadályozandó, hogy a brit polgárok hátrányba kerüljenek a külföldiekkel szemben a bértárgyalások során.
Egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a most felszólaló tagállamok abból indulhatnak ki, hogy bár a mozgás joga általános érvényűnek tekintett vívmány, más szabályokból az olvasható ki, hogy a munkavégzéshez köthető jogról van szó. Eszerint a tiltakozó országok találhatnak jogalapot arra, hogy csak a munkavállalókra, vagy a bizonyítottan munkát keresőkre érvényes szociális ellátás és tartózkodás jogát valamilyen módon ne alkalmazzák a továbbiakban azon bevándorlókra, akik nem dolgoznak.
„A félelem abból adódik, hogy egy működő ellátórendszert túlterhelnek a más országokból bevándorlók, ahogyan például a lengyel munkavállalók túlterhelték a londoni szülészeteket, amelyek nehezen birkóztak meg a szülni akaró nőkkel” – említett példát lapunknak Rácz Margit. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója hozzátette: „ezek az európai uniós állampolgárok azonban dolgozni mentek az érintett államokba, tehát a szociális ellátásban való részvétel ebben az esetben nem más, mint egy megvásárolt szolgáltatás igénybevétele.”
Rácz Margit szerint ráadásul az érintett országok gazdasága egyéb módon is profitál a bevándorló dolgozók megjelenéséből: „az olcsó munkaerő beáramlásával a tőke helyben marad. Mindazonáltal a reálgazdasági válság miatt szükséges államháztartási konszolidációk nyomán a szociális rendszerek szűkítése is zajlik, amely kiélezi ezt a problémát” – tette hozzá Rácz Margit.
A kutatási igazgató hozzátette: az integrált Európa egyes tagállamainak eltérő szociális rendszeriből mindig fakadhat ilyen feszültség, amely mögött azonban inkább politikai, mintsem gazdasági indokok állnak. „Ennek a problémának a középpontba állításával választást is lehet nyerni” – fogalmazott a szakértő.
Brüsszel azonnal nemet mondott
A jelek szerint Brüsszelben nem vevők a most felmerült ötletre. Mindeddig egy tagállam sem szolgáltatott meggyőző bizonyítékokat arról, hogy valóban igazi problémát jelentett-e a szociális turizmus jelensége – reagált az Európai Bizottság az érintett országok felvetésére, még azelőtt, hogy hivatalosan értesült volna a kezdeményezésről.Jonathan Todd, Andor László foglalkoztatási és szociális politikai biztos szóvivője kijelentette: „Az Európai Bizottság nem fog javaslatokat előterjeszteni egy valójában nem létező probléma megoldására. Ez egy olyan, bizonyos tagállamokban létező percepció, aminek nincs reális alapja” – tette hozzá.
Jonathan Todd, Andor László foglalkoztatási és szociális politikai biztos szóvivője kijelentette: „Az Európai Bizottság nem fog javaslatokat előterjeszteni egy valójában nem létező probléma megoldására. Ez egy olyan, bizonyos tagállamokban létező percepció, aminek nincs reális alapja” – tette hozzá. -->
