Felerősödhetnek Ukrajna és Magyarország gazdasági kapcsolatai Mikola Azarov ukrán miniszterelnök tegnapi, Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott magyarországi tárgyalásait és megállapodásait követően.
Az uniós partnerségre is törekvő, de Oroszországgal meglévő kapcsolatait is ápoló keleti szomszédunk kompromisszumos és jogszerű megoldásra törekszik partnereivel. „Az Európai Uniónak ugyanúgy érdeke, mint Ukrajnának, hogy létrejöjjön a társult tagságunk, ezzel kapcsolatban optimista vagyok” – mondta Mikola Azarov a tárgyalásait követő, szűk körű beszélgetésen, újságírók előtt.
A két miniszterelnök megbeszélésének egyik fontos témája az energetika volt. Mikola Azarov „határozott és férfias” lépésnek nevezte, hogy Orbán Viktor lehetővé tette Ukrajna számára a Magyarországon keresztüli, nyugat felőli gázimportot a valamikori közös vezetékrendszeren, amely éppen tegnap indult meg. Ukrajna Szlovákiától is kért hasonló szállításra lehetőséget, de elfogadhatatlan ajánlatot kapott. A most megindult tranzit egy éven belül évi másfél milliárd köbméteres szintre, ukrán szakértők szerint pedig néhány év múlva ennek a többszörösére is emelhető, akár pótlólagos kompresszorok telepítésével.
A tranzit beindulása annak is köszönhető Mikola Azarov szerint, hogy Magyarország az utóbbi két évben nagyon sokat tett a stratégiai eszközök állami ellenőrzés alá vonása terén. Ezzel könnyebbé vált, hogy a két ország ügyeit kormányközi megállapodások szintjén, a sok magánvállalkozás kiiktatásával lehessen megoldani.
A Déli Áramlat gázvezeték megépítésének következményeire vonatkozó kérdésünkre az ukrán miniszterelnök leszögezte, hogy mivel tudomása szerint már minden országgal – Magyarországgal is – megszületett a beruházási döntés, már semmi nem akadályozhatja meg a cső lefektetését. Ugyankkor biztos benne, hogy ez Oroszország számára nem lesz kifizetődő, a beruházás nem fog megtérülni. Olyan politikai, nem pedig gazdasági megfontolású elhatározásról van szó, amely hatalmas pénzeket von majd el az orosz költségvetésből. Oroszország ezért jobban járna, ha elfogadná Ukrajnának azt a javaslatát, hogy bérelje tőle gázvezeték rendszerét. Ha Oroszország működtetné a hálózatot, azzal olyan garanciához jutna, amely birtokában nem érezné úgy, hogy Ukrajnát el kell kerülnie egy új gázvezetékkel. Ukrajna is garanciát kapna rá, hogy érdemes fenntartania a gázhálózatát. (Az ukrán gázhálózat nem eladó.)
Mikola Azarov szerint az Európai Uniónak komoly problémája keletkezhet abból, ha hirtelen, például nagy hideg miatt megnőne a gázigénye, ám olyan vezetéken érkezne hozzá a gáz, amely mentén nincsenek földalatti tárolók, és a nagy szállítási távolság miatt csak több napos késéssel tud Oroszország gázt küldeni. „Ilyen helyzetek megoldására sem az Északi, sem a Déli Áramlat nem alkalmas. Ugyanakkor a szükséges tárolók rendelkezésre állnak Ukrajnában, a már meglévő szállítási rendszerhez kapcsolódóan. Ezt tárgyalásaink során megértette az EU energetikai biztosa, és megértették az Európai Bizottság vezetői is. Ám mivel uniós pénzt nem használnak a Déli Áramlat építése során, az EU nincs a beruházás ellen, azt Oroszország ügyének tekinti” – mondta.
A miniszterelnök emlékeztette az újságírókat, hogy 2003-ban még jók voltak az ukrán-orosz kapcsolatok. Az akkor kötött, tízéves tranzitszerődés korrekt, ezer köbméterenként 49 dolláros árat rögzített. A narancsos forradalom után hatalomra került kormány azonban olyan orosz-ellenes hangulatot teremtett, amely miatt egyebek között Ukrajna gázvezetéki elkerülése is felmerült. Ennek okait a 2010 óta az országot vezető kormány megérti, mindent meg is tesz az Oroszországgal lévő kapcsolatok javítására, azonban elfogadhatatlannak tartja az előző kormány által kötött, hátrányos gázszerződést. Éppen ez vezetett ahhoz az említett megoldáshoz, hogy Oroszország egy bérleti megállapodáson keresztül ellenőrizzi az ukrán gázszállítás menetét.
A tegnapi, miniszterelnöki szintű megbeszélések fontos témája volt Ukrajna magyarországi villamos energia eladása is, derült ki Azarovnak a Világgazdaság kérdésére adott válaszából. Mint mondta, Magyarország most is nagy mennyiségű, megbízhatóan érkező ukrajnai villamos energiát importál kedvező áron. A két miniszterelnök sora vette, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy az ide szállított áram mennyiségét jelentősen meg lehessen növelni.
Kiemelt hangsúlyt kapott a Magyarországon keresztüli, kelet-nyugat irányú vasúti szállítás is. Mikola Azarov itt a két ország lehetőségeiben a vasúti és a tengeri fuvarozás közötti kapcsolat megteremtését látja, azaz, hogy Ukrajna a Budapestet majd elkerülő, és keleten az ukrán határól induló vasúti körgyűrűhöz kapcsoldóva az ukrán-magyar határtól Ukrajna tengeri kikötőiig létesítsen vasútvonalakat. Az Európa és Ázsia között legrövidebb, biztonságos szállítási útvonal Magyarországon keresztül halad át.
„A sok éve tervezett, záhonyi ukrán-magyar logisztikai központ kialakítására azonban most nincs pénz Ukrajnában” – közölte lapunkkal a miniszterlnök –, „Ukrajna ugyanis az utóbbi években lengyelországi vasúti kapcsolatait erősítette. Mindazonáltal jeleztem Orbán Viktor úrnak, hogyha Magyarország meghitelezi a beruházást, amelyhez esetleg EBRD is kapható, akkor azt rövid időn belül meg is tudjuk valósítani”.
A két miniszterelnök megállapodott arról, hogy maximálisan támogatják a két ország vállalkozásainak a másik országban tervezett beruházásinak a megkönnyítését. Várhatóan indul egy kétoldalú, évi 50-100 diákot érintő ösztöndíj program is.
A Hír TV beszámolója szerint Orbán Viktor azt mondta Mikola Azarovval folytatott tárgyalásai után, hogy Ukrajna gyors előtt áll, Magyarország pedig részt vállalna ebben a fejlődésben. Orbán Viktor arra biztatta kollégáját, hogy támogassa a tavaly elfogadott ukrán nyelvtörvény végrehajtását és a közös határátkelőhelyek fejlesztését. Mikola Azarov pedig azt várja, hogy Magyarország segítse Ukrajna európai integrációs törekvéseit.
Csak az elnök dönthet a szabadon bocsátásról
Az említett, elfogadhatatlan szerződést Julija Timosenko, előző ukrán miniszterelnök kötötte, aki jelenleg börtönben tölti az okirathamisításért és nem létező okiratokkal kötött megállapodás miatti büntetését. A Timosenko szabadon bocsátására vonatkozó újságírói kérdésre Mikola Azarov azt válaszolta, hogy a bírósági döntést a fellebbviteli, majd a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta, sőt, egy független jogi iroda is megállapította, hogy Timosenko valóban elkövette a neki felróttakat. Az ukrán kormány tehát nem tud semmit tenni az érdekében, nem bírálhatja felül a bíróság döntését. Egyedül az ukrán elnök adhat kegyelmet, ennek azonban az a feltétele, hogy Timosenko elismerje bűnösségét, és legalább részben megtéríti az általa az országnak okozott kárt, s persze, hogy ő maga kérje a szabadon bocsátását. Évi 7 milliárd dollárról van szó, most tehát már 20 milliárd dollárnál tartunk.
