Mélyponton az alapkamat

Történelmi mélypontra, 5 százalékra vágta az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, összhangban az elemzői várakozásokkal. Matolcsy György elnök első ülésén a nyolcadik egymást követő alkalommal is 25 bázisponttal csökkent az alapkamat.

A monetáris politikai döntéshozók elsősorban a 3 százalékos célszint alá süllyedő infláció miatt vágták a kamatot, de további szempont lehetett számukra, hogy a legfrissebb adatok alapján a gazdaság nem indult meg a kilábalás útján. A kamatcsökkentés ellen szólt, hogy Magyarország kockázati megítélése romlott az elmúlt hetekben, és a forint árfolyama is tartósan 300-as szint felett áll az euróval szemben.

A jegybank inflációs jelentése ugyan még nem ismert, de a tanács szerint idén a GDP 3 százaléka alatt lehet a költségvetési deficit, és a gazdasági növekedés fokozatosan indul be a következő negyedévekben.

1991 óta ez volt az első döntés, amelyet nem követett sajtótájékoztató. Matolcsy György úgy határozott, hogy nem ismerteti a kamatdöntés hátterét – és a jövőben sem fogja –, de a monetáris tanács közleményét továbbra is kiadják. Elemzők szerint a kommunikáció hiánya erodálja a jegybanki transzparenciát, és romlik a döntések kiszámíthatósága is. „A monetáris politikával kapcsolatos kutatások következtetéseinek szöges ellentéte, hogy a jövőben nem lesz sajtótájékoztató a kamatdöntések után” – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint, ha körbenézünk a világban, akkor azt látjuk, hogy a monetáris politika gyakorlatában egyre fontosabb a kommunikáció és a transzparencia szerepe.

Nem az MNB elnökcseréje volt az egyetlen változás a monetáris tanácsban. Balog Ádám, aki a Nemzetgazdasági Minisztériumban Matolcsy jobbkeze volt, alelnökként követte őt a jegybankba. Pleschinger Gyulát pedig külső tagnak kellett betenni, mert felborult a belső és külső tagok aránya Balog érkezésével, hiszen Karvalits Ferenc alelnök mandátuma csak most fog lejárni.

Korábban hétszer is 4:3 arányban szavazták le a külső tagok Simor András korábbi elnököt és a két alelnökét, vagyis a vezetőséget. Ez most megszűnt, hiszen Matolcsy bizonyára a kamatvágást támogatta – mint ahogy Balog is –, és a négy eddigi külső tag valószínűleg nem változtatott korábbi véleményén.

„Az idei kamatvágások ellenére a hosszabb lejáratú állampapírok hozamai nem akarnak tovább süllyedni. A hozamgörbe kiugró meredeksége azt jelzi, hogy az enyhítés korántsem a fundamentumok javulásáról szól. A kamatvágást persze meredek hozamgörbe mellett is lehet folytatni, csak így tovább fokozódik a forintgyengülés veszélye” – vélte Bebesy Dániel.

Szakértők úgy látják, hogy már nincs jelentős tere a kamat további csökkentésének. A piaci árazások alapján még 100 bázisponttal csökkenhet az irányadó ráta, elemzők azonban arra számítanak, hogy 4,5 százalék közelében vége lehet a kamatvágási ciklusnak.

Javuló külpiaci hangulatban a forint 303,4-es szintig erősödött az euróval szemben kedden, ami heti csúcsnak, közel 1 százalékos javulásnak felel meg. A forintot támogatta, hogy az MNB nem utalt unortodox eszközök bevetésére, és nem kockáztatta meg az 50 bázispontos kamatvágást.

Szakértők úgy látják, hogy már nincs jelentős tere a kamat további csökkentésének. A piaci árazások alapján még 100 bázisponttal csökkenhet az irányadó ráta, elemzők azonban arra számítanak, hogy 4,5 százalék közelében vége lehet a kamatvágási ciklusnak.

Javuló külpiaci hangulatban a forint 303,4-es szintig erősödött az euróval szemben kedden, ami heti csúcsnak, közel 1 százalékos javulásnak felel meg. A forintot támogatta, hogy az MNB nem utalt unortodox eszközök bevetésére, és nem kockáztatta meg az 50 bázispontos kamatvágást.-->