Nem esik már a gazdaság

Márciusban 0,08 százalékkal bővült a gazdaság februárhoz viszonyítva a Világgazdaság mutatószáma alapján. Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 1,21 százalékos visszaesését mutat a Gyorsulási Irányadó. A kilátások javulását jelzi, hogy a zsugorodás éves üteme hónapról hónapra lassul, és hogy utoljára tavaly márciusban láthattunk ennél kisebb visszaesést. A GYIA tíz részindexe közül öt növelte, négy csökkentette, míg egy nem befolyásolta a mutatószámot.

Az öt pénzügyi indikátorból három csökkentette, kettő pedig növelte a GYIA-t. A reálkamat növekedése, a Budapesti Értéktőzsde vezető részvényindexének visszaesése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség emelkedése negatívan hatott a GYIA-ra. Felfelé húzta a mutatót a pénzkínálat reálértékének növekedése és az Ifo-index javulása is.

Az öt reálgazdasági részindex közül három növelte, egy csökkentette, egy pedig nem befolyásolta a GYIA-t. Segítette a mutatót, hogy a reálkeresetek növekedtek, a fogyasztási hitelek állománya emelkedett, és az ipari rendelésállomány is bővült. Az ipari termelés volumenindexének csökkenése ugyanakkor lefelé húzta az indexet. A munkakeresés átlagos időtartama 16,3 hónapon stagnált.

A legfrissebb makrogazdasági adatok, valamint a bizonytalan és egyre romló euróövezeti kilátások alapján a magyar gazdaság továbbra sem tud érdemi lendületet venni. Az év első hónapjában a KSH szerint 1,4 százalékkal csökkent az ipari termelés, az építőipar pedig 4,1 százalékkal esett vissza.

A kiskereskedelem januárban 2 százaléknál nagyobb visszaesést mutatott. A fogyasztást nyomás alatt tarthatja, hogy az euró árfolyama több hete 300 forint feletti áll, miközben a frank jegyzése 250-es szint közelében van, ami jelentős terhet jelent a devizahitelesek számára. Ezt a hatást csökkenti, hogy egyre többen lépnek be az árfolyamgát rendszerébe, és a rezsicsökkentés is növeli a szabadon elkölthető jövedelmet. A beruházások növekedésére ugyanakkor továbbra sem lehet számítani a bizonytalan gazdasági környezet miatt.

A Magyar Nemzeti Bank kamatvágási ciklusa továbbra is tart, és a héten történelmi mélypontra, 5 százalékra vágta az irányadó rátát a jegybank. A kamatcsökkentések egyelőre nem növelték a hitelezést, ám az MNB akár további eszközöket is bevethet a növekedés beindítása érdekében. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban azt mondta, hogy a vállalati hitelek 7 ezer milliárdos állományának 1 százalékos növekedése 0,4–0,5 százalékkal emelheti a GDP-t. Mindez abba az irányba mutathat, hogy az MNB a „stratégiai partnerség” jegyében elkezdhet előkészíteni egy programot. Az MNB elemzők szerint a Bank of England „funding for lending” programjához hasonló eszközzel próbálhatja fellendíteni a hitelezést. Kiszámíthatóbb fiskális politikai környezet is segíthetné a beruházások növekedését és a gazdaság talpraállását. Ha a deficit tartása érdekében újabb kiigazításokra kerülne sor – az EU egyelőre nem látja a 3 százalék alatti GDP-arányos deficit teljesülését –, akkor az negatív hatással lehet a növekedésre is.

Összességében a GYIA alapján az látszik, hogy az idei első negyedévben havi szinten már stagnálásba váltott a gazdaság, az éves index azonban továbbra is borús képet fest. Komolyabb lendületről egyelőre nem beszélhetünk. Elemzők szerint idén stagnálhat a gazdaság, de több szakértő azt sem zárja ki, hogy a tavalyi 1,7 százalékos recesszió után idén tovább csökken a gazdasági teljesítmény.

A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, az index így azonnali képet ad a gazdasági folyamatokról. (www.vg.hu/gyiamutato)

A súlyok a legjobban illeszkedő modellel lettek meghatározva, az index így azonnali képet ad a gazdasági folyamatokról. (www.vg.hu/gyiamutato)-->