Nem okozott kockázatot a forintgyengülés

A forint elmúlt időszakban bekövetkezett gyengülése nem okozott kockázatokat a magyar állampapírpiacon – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ általános vezérigazgató helyettese egy budapesti háttérbeszélgetésen.

A forintot a héten 308-as szint felett is jegyezték, ami 14 hónapos mélypontot jelentett, kedden azonban 305 alá került a kurzus.

Szétvált az állampapír-piaci hozamok alakulása és a forintárfolyam – hívta fel a figyelmet Borbély. A forint nagyot esett, míg az állampapírok hozama nem emelkedett az elmúlt hetekben.

Borbély szerint jó hír, hogy nőtt a nominális adósság az idei év első hónapjaiban, mivel azt jelzi, hogy sok állampapírt tudtunk eladni.

Letelepedési kötvényből nem terveztük eladni idén a finanszírozási terv alapján – mondta Borbély. „Minden lehet” – válaszolta arra a kérdésre, hogy kell-e még kibocsátani devizakötvényt idén, ha jól fogy a Prémium Euró Magyar Államkötvény. A lakosság devizaforrásai ugyanakkor végesek.

Az ÁKK szerint kulcskérdés, hogy milyen árfolyammal lépnénk be az eurózónába. „Örök vita, hogy gyenge, vagy erős valutával kell-e belépni az euróövezetbe” – mutatott rá Borbély egy kérdésre válaszolva. Ha az árfolyam és a tényleges gazdasági teljesítmény nincs összhangban, az problémát jelent.

2004-2005-ben az adósság 10 százaléka volt a lakosság kezében. Ezt vissza szeretnék nyerni, jelenleg azonban 4,5-5 százalék körül van az arány. A lakossági értékesítés legnagyobb problémája, hogy tipikusan 1 éves a futamidő – válaszolta egy kérdésre az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese. Az adósság futamidejének csökkentése ugyanakkor nem kedvező. A lakosság viszont megbízhatóbb újrabefktető, mint a külföldiek.

Borbély azt is elmondta, hogy szeretnék csökkenteni az adósság devizaarányát. A jelenlegi 40-45 százalékos arányt 10-15 százalékponttal lejjebb szeretnék vágni.

Az EU-átlag alatt

„A magyar adósságráta az EU átlagos szintje alatt van. Magyarországnak lassan csökkenő adósságpályája van. A probléma az, hogy a régiós országokhoz viszonyítják Magyarországot a befektetők, és ebből a szempontból nem vagyunk jó helyzetben” – mondta Réz András, az ÁKK főosztályvezetője. Magyarországnak különböző kritériumoknak kell megfelelnie – utalt a maastrichti szabályrendszerre a szakértő. Az EU-ban 20 év alatt kell 60 százalék alatti GDP-arányos államadósságot elérni, tette hozzá.

A nominális adósság általában emelkedik, az a lényeg, hogy ez ne emelkedjen gyorsabban, mint a GDP – fejtette ki Réz. Szerinte a nominális adósság csak ritkán csökken.

A magyar gazdaság ugyanakkor tavaly recesszióba került. A GDP 1,7 százalékkal esett 2012-ben az előző évhez viszonyítva.

„Az államadósság rátát csak hosszabb távon és GDP-arányosan lehet nézni” – nyomatékosította Réz. A negyedéves és havi számokban egyedi tényezők jelentkeznek, amiből nem lehet hosszabb távú következtetést levonni, tette hozzá.

Számos tényező befolyásolja a nominális adósság alakulását. Ilyen például az EU-transzferek ingadozása és a devizaárfolyam változása.

Ha 4 százaléknál nagyobb ütemben nő a nominális GDP, és sikerül tartani a deficitszámokat – 3 százalék alatti hiányt –, akkor csökkenhet tovább az adósság – mondta Réz.