Továbbra is bizonytalan a helyzet Cipruson

Lavinát indított el Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter egy félmondata: az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnöke arra utalt még hétfőn hajnalban, hogy a ciprusihoz hasonló – a bankmentéshez magánbetétesek pénzét felhasználó – módszert a jövőben is alkalmazhatnak. Az Európai Központi Bank igazgatótanácsának francia tagja, Benoît Coeure, majd Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök is bírálta a kijelentést, kiemelve, Ciprus nem lehet mint az euróövezet többi országa számára.

Annál is inkább, mivel lassan két hete nem lehet tudni, az EU, az IMF és a ciprusi kormány által elfogadott mentőcsomag milyen következményekkel jár a szigetország gazdaságára nézve. A bankok megnyitását újabb két nappal elhalasztotta a helyi jegybank hétfőn késő este, a legújabb dátum így csütörtök. Kérdéses persze, egy újabb kétnapos halasztás mennyire képes megakadályozni a gyors forráskivonást. Mihalisz Szarrisz pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, jelenleg a pénzfelvételre vonatkozó korlátozásokat dolgozzák ki. Ezek várhatóan szigorúbbak lesznek a két legnagyobb bank, a Bank of Cyprus és a Laiki esetében, és várhatóan mindaddig fennmaradnak, amíg „a helyzet nem stabilizálódik”. Az intézkedések elleni tiltakozásul benyújtotta lemondását Andreasz Artemisz, a Bank of Cyprus elnöke.

Azt sem lehet pontosan tudni, a kialkudott megoldás – a legnagyobb bankokban tárolt betétek százezer euró feletti részének befagyasztása – mekkora veszteséget okoz a tulajdonosoknak. A korábbi kalkulációkat megerősíteve Mihalisz Szarrisz pénzügyminiszter tegnap arról beszélt, a nagybetétesek pénzük akár negyven százalékát is elveszíthetik. Ebből a pénzből biztosítják majd a bank feltőkésítését.