Varga stabilitást ígért

Az idei költségvetés 285 forintos euróval készült, ezért ha tartósan gyengébb lesz a forint, akkor a kormány lépéseket tesz – mondta Varga Mihály bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Az új nemzetgazdasági miniszter már az első munkanapján mélyvízben találta magát, hiszen a forint tavaly nyár óta nem látott szintre zuhant hétfőn. Az euró jegyzése 303-as szint felett is járt, és Varga szóbeli intervenciójának fontos szerepe volt a forint délutáni erősödésében.

„Az elmúlt két évben átmeneti hullámzás után a piac mindig megnyugodott. Most is ezt várom, vagyis átmenetinek tekintem a forintgyengülést” – mondta a miniszter. „A kormány nem érdekelt abban, hogy a forint tartósan gyengüljön” – utalt a devizaadósságra.

Az is nyugtatta a piaci szereplőket, hogy Varga Mihály szerint a meglévő eszközöket kell alkalmazni a devizahitelesek mentésére, és csak olyan lépések jöhetnek szóba, melyekről tárgyaltak a Bankszövetséggel. Az elmúlt napokban több hír látott napvilágot annak kapcsán, hogy újabb devizahiteles-mentőcsomagot hoz a kormány, de Varga szavai alapján nem kell váratlan intézkedésektől tartani. Fontos partnernek tekinti a bankokat, mert szerinte hitelezés nélkül nem lehet gazdasági növekedés, arra pedig nagy szükség van, mert e nélkül nem lehet tartósan csökkenteni az adóságot és növelni a foglalkoztatást.

Az új nemzetgazdasági miniszter azt is elmondta, hogy kiszámítható, nyugodt, és a gazdasági szereplők véleményére nyitott gazdaságirányítást szeretne megvalósítani. „Három célt tűztem ki magam elé” – hangsúlyozta. „Ez a stabilitás, a kiszámíthatóság, és a bizalomerősítés.”

Varga többször utalt arra, hogy az ő habitusa és vezetési elvei eltérnek Matolcsy Györgyétől. Szerinte a tárca anyagainak jobban kell tükrözni a gazdasági folyamatokat.

Varga szavai összességében nyugtatólag hatottak a pénzügyi piacokra, a meglévő kockázatokat azonban csak részben oszlatták el. A kiszámíthatóság és a bizalom erősítése is pozitív üzenet, ahogy a bankszövetséggel való együttműködés is, ugyanakkor a fő kockázatot – az esetleges unortodox jegybanki lépéseket – nem tudta eloszlatni, hiszen ezt csak Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tehetné meg.

A befektetők a devizahitelesek megmentésén és az Alaptörvény módosításán túl Matolcsy intézkedésekei miatt aggódnak. Az új jegybankelnök korlátozta a két régi alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia hatáskörét, miközben fontos területeket adott Balog Ádámnak. Balog, az új alelnök – Matolcsy jobbkeze – felel többek között a monetáris politikáért és a hitelezés fellendítéséért.

„A befektetőek számára Magyarországon külön kockázatot jelentenek az MNB-vel kapcsolatos aggodalmak” – mondta lapunknak Bebesy Dániel. „Durva, nem túl diplomatikus lépéseket hozott Matolcsy a hatalom központosítására, és az MNB szakmai stábjának jövője is bizonytalan” – vélte a Budapest Alapkezelő munkatársa.

„Az új monetáris tanács eddigi gyakorlata azt mutatja, hogy a döntéshozatalnál nem veszik figyelembe a piac jelzéseit, és ez a stratégia eddig működött is, nem pattant el a forint. Ez azonban egy nagyon kockázatos működés” – vélte Bebesy.

A Commerzbank devizakereskedője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden nemzetközi hírügynökség foglalkozik az alkotmánymódosítással. Ruzsonyi Ákos szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján az látható, hogy akkor jönnek nagyobb forinteséséi hullámok, amikor a demokrácia féltése felmerül, és a jogi berendezkedés körüli változás várható.

-->