Cséfalvay: Magyarország áttörést hajthat végre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
– Egyre szélesebb körben nyer teret a felismerés, hogy a kutatás-fejlesztés akkor jár gazdasági haszonnal, ha valóban innovációhoz vezet és eljut a piacra, a fogyasztókhoz. Ez már önmagában derűlátásra ad okot. Aligha véletlen, hogy a Világgazdaság konferenciáján a kutatás-fejlesztés és innováció piaci alapú finanszírozása a fő téma, hiszen a források közvetítői tisztában vannak a piac elvárásaival, közvetlenül érdekeltek a sikerben és saját kockázatot is vállalnak befektetéseikkel. A számok azt mutatják, hogy 2011-ben GDP-arányosan a kelet-közép-európai régióban Magyarországon fektették be a legtöbb kockázati tőkét, az ezzel kapcsolatos mutatóval a hatodik helyen vagyunk Európában. A vállalkozás-fejlesztést szolgáló JEREMIE programnak köszönhetően több mint 60 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre, amelynek mintegy 50%-át már le is kötötték az alapkezelők. Ami pedig a jövőt illeti, 2014-20 között azzal számolunk, hogy az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból Magyarország rendelkezésére álló keret 60 százalékát közvetlenül a gazdaság fejlesztésére fordítjuk. Ez egyértelműen kedvezően hat a kutatás-fejlesztésre és innovációra. A becslések szerint a következő hétéves uniós keretünkből 7 százalék, csaknem 400 milliárd forint jut majd közvetlenül erre a területre. Ez még több is lehet, hiszen más operatív programokban is költenek erre a célra. És azt tervezzük, hogy a gazdasági és innovációs operatív programon belül egy önálló pénzügyi prioritást alakítunk ki a JEREMIE típusú és más jellegű finanszírozási eszközök alkalmazására.
– Mit tanácsolna az innovatív vállalkozásoknak, hogyan készüljenek az eredményes forrásszerzésre és -felhasználásra?
– Abban mindenki egyetért, hogy az innováció jelenti a kiutat a válságból. Bármilyen furcsán hangzik, ez óriási lehetőség a vállalkozásoknak a kiugrásra. Érdemes tehát sok munkát befektetni a felkészülésbe, a kiválóság elérésébe, amelyhez a Nemzeti Innovációs Hivatal sokoldalú szolgáltatást nyújt, ide értve a nemzetközi piacra jutást is. A 2013-as pályázatok is a felkészülést szolgálják. Ezek közül a slágerpályázat a versenyképességi szerződés lesz a nagyvállalatok és az egyetemek körében. A kisebb vállalkozások támogatására már nagyon várjuk az inkubátorház pályázat kiírását. A JEREMIE program szintén leginkább a startupokat viszi előre. Minden jel arra mutat, hogy Magyarországon áttörés zajlik a startup vállalkozások fejlődésében, amit minden eszközzel érdemes támogatni. A világ várja a jó ötleteket, befektetők pedig keresik a kiváló lehetőségeket.
– Maga a kormány mit tett az alapos felkészülés érdekében?
– Ezzel összefüggésben három innovatív kormányzati lépést emelnék ki az elmúlt időszakból. Az egyik a k+f tevékenység minősítése, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végez. Ezzel minden kétséget kizáróan igazolni lehet, hogy melyik tevékenység minősül kutatás-fejlesztésnek a vállalkozásoknál. A másik, amely 2013-től működik, a járulékkedvezmény vállalati kutatók után. Ebben az esetben az állam elengedi a szociális adót a cégeknél alkalmazott kutatók után, így ösztönzi a vállalati kutató-fejlesztő tevékenységet. Végül, a harmadik az uniós és hazai pályázati lehetőségek összehangolása. Ez különösen Közép-Magyarország szempontjából fontos, mivel ez teszi lehetővé, hogy a régió – az egyébként nehezebb szabályozási feltételek ellenére – a 2014–20-as időszakban is megfelelő lehetőségeket kapjon.
– Hol tart a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia életbe léptetése?
– Most zajlik a végső tárcaszintű összehangolása, ezt követően kerül a kormány elé jóváhagyásra. Maga a stratégia alapvetően a célokat jelöli ki a kutatás-fejlesztés és innováció terén. Ilyen célkitűzés a 2014-20-as időszakra az 1,8 százalékos bruttó hazai termék (GDP) arányos ráfordítás elérése. Jelenleg valamivel több mint 1,2 százaléknál tartunk. Szeretném megjegyezni, hogy a tavalyelőtt elért 1,2 százalék az elmúlt 15 év legmagasabb arányszáma volt. Emellett a kutatók számának jelentős növelésére és a startup vállalkozások felfuttatására is törekszünk. A stratégiához rengeteg hasznos szakmai észrevételt kaptunk, például az adó-, pályázati, pénzügyi közvetítő és közbeszerzési rendszerre vonatkozóan. Sokan felvetették, hogy az állam, a közszféra is legyen innovatív. Fontos észrevétel volt, hogy a stratégiának nincs területi és ágazati súlypontja, ezért ezzel kapcsolatban országos konzultációt szerveztünk a Nemzeti Innovációs Hivatal koordinálásával helyi szereplőknek saját kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségeik felmérésére, meghatározására. Úgy vélem, ez a közös munka hasznára lesz mindenkinek.
