Mentőcsomag felé lökhetik Szlovéniát a kötvényhozamok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
„A ciprusi válság nem gyengítette a szlovén bankokkal szembeni bizalmat, így nem csökkent jelentős mértékben a betétállomány” – mondta tegnap a szlovén jegybank elnöke. Marko Kranjec szavai feltehetően az országgal szembeni piaci bizalom erősítését is célozták, miután Szlovéniában Ciprushoz hasonlóan jelentős a bankrendszer nem teljesítő hitelállománya. Pár napja Uros Cufer pénzügyminiszter pedig azzal nyugtatta a ciprusi helyzet megismétlődésétől tartó piaci szereplőket, hogy nem Szlovénia lesz a következő eurózóna-tagállam, amelynek nemzetközi mentőcsomagra lesz szüksége.
A tárcavezető ezt azzal indokolta, hogy az ország pénzügyi helyzete lehetővé teszi, hogy Ljubljana az újabb szükséges állampapír-kibocsátással megvárja azt, amíg a kötvénypiacokon lejjebb mennek a hosszú lejáratú szlovén papírok hozamai. A két hete hivatalba lépett új kormánytól a piacok előzetesen azt várták, hogy minél hamarabb kötvényeket bocsát ki, azonban a ciprusi válság miatt jelentősen megugrottak a szlovén papírok hozamai, miután a piac általános véleménye szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz a következő eurózóna-tagállam, amelynek majd nemzetközi mentőhitelt kell felvennie az eladósodott bankrendszerének megmentésére. A legutóbbi kötvénykibocsátást még októberben tartotta Ljubljana, június 6-ig pedig, amikor több mint 900 millió euró értékű adósság jár le, mindenképpen újabb aukcióra kell sort keríteni.
A piac Ljubljanával szembeni bizalmatlanságát jelzi, hogy a 2021-ben lejáró állampapírok hozama a múlt héten 6,8 százalékra ugrott az előző heti 5,45 százalékról. A hozamok szintje tehát már a hét százalékos szintet ostromolják, amely felett már Görögország, Portugália és Írország is nemzetközi mentőcsomagot kért adósságának finanszírozása érdekében.
Bár a szlovén bankszektor nagysága a GDP-hez viszonyítva sokkal kisebb, mint a ciprusi (csupán a GDP 135 százaléka szemben a ciprusi 800 százalékkal), azonban a bankok nem teljesítő kinnlevőségeinek állománya tavaly év végére elérte a 7 milliárd eurót, ami a GDP mintegy 20 százalékát teszi ki. A bankrendszer 55 százaléka állami tulajdonban van, elemzők szerint így most üt vissza annak a hatása, hogy Szlovénia a volt kommunista országok közül egyedüliként nem privatizálta a nagyobb bankokat. Az állami tulajdon a politikai irányítás és a nem hatékony banki menedzsment „mérgező elegyét” alkotta, ami hozzájárulhatott a felelőtlen hitelezési gyakorlathoz. Ez éveken át juttatott forrásokat építőipari cégeknek, amelyek az ingatlanpiaci buborék kipukkanása után becsődöltek.
