Nem vétették el a célt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
„Mindez bizonyítja a kormány elkötelezettségét és képességét a hiány tartósan 3 százalék alatt tartásában, így jó esélyünk van arra, hogy kikerüljünk a kilenc éve tartó túlzottdeficit-eljárás alól” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az elemzők véleménye megoszlik arról, hogy szükség van-e újabb intézkedésekre az idei 2,7 százalékos GDP-arányos deficit teljesítéséhez.
„A tavalyi hiány lényegesen kedvezőbb lett a tervezetthez és a nemzetközi prognózisokhoz képest” – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza hozzátette, mivel a prognózisok többnyire technikai kivetítéseken alapulnak, a kedvezőbb tavalyi bázis hatására javulhatnak a költségvetés idei és jövő évi kilátásai is. Szerinte idén és jövőre is a GDP 3 százaléka alatt maradhat a hiány.
A Nemzetközi Valutaalap múlt héten kiadott elemzésében azt írta, hogy 3,2 százalék lehet az idei költségvetési hiány, vagyis nem lesz a kritikus 3 százalék alatt a deficit. Az Európai Bizottság február végi előrejelzése alapján is további kiigazítások kellenek. Az IMF többek közt az optimista, közel 1 százalékos GDP-növekedési előrejelzést és az e-útdíj rendszer bevezetésének késését jelölte meg a várhatóan magasabb hiány okaként.
Suppan ugyanakkor úgy látja, hogy az idei évre bejelentett tavaly novemberi intézkedések bőven elégségesek, még akkor is, ha a pénztárgépek elektronikus bekötéséből és az e-útdíjból várt bevételek igen kockázatosak. A kedvező tavalyi hiányadatok hatására megnőhet az esélye annak, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. „Az idei költségvetési kilátásokat érdemben javíthatják a folyamatosan csökkenő aukciós hozamok, ami miatt a kamatkiadások a tervezettnél kisebbek lehetnek még úgy is, hogy a gyengébb forint miatt a devizakamat-kiadások nagyobbak” – tette hozzá az elemző.
A bevételnövelő intézkedések mellett tavaly kiadáscsökkentéseket is végrehajtott a kormány. Az Equilor elemzői szerint egyes tételek jelentős csökkenése (például minisztériumi beszerzések, infrastrukturális kiadások) arra utal, hogy ezeket a későbbiekben pótolni kell. Valószínű, hogy ez csak a választások után történik meg, hiszen idén cél a túlzottdeficit-eljárás elhagyása – vélekedtek. A kevesebb tranzakciós adóbevétel, az elektronikus útdíj és a pénztárgépek online bekötésének csúszása miatt pótlólagos intézkedések jöhetnek, amiket az áprilisi konvergenciaprogramban ismertethetnek. Szerintük a kabinet mintegy 150-200 milliárd forintnyi kiigazító lépésről dönthet, amelyek ismét a nagyobb vállalatokat érinthetik. A TakarékBank közgazdásza ugyanakkor azt gondolja, hogy Brüsszel már így is a szükségesnél több kiigazítást kért Magyarországtól, amit a kedvező hiányadat is tükröz.
Az EU vélhetően csak akkor függeszti fel a deficiteljárást Magyarországgal szemben, ha úgy értékeli, hogy fenntarthatóan 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány.
Nem csökken az adósságráta
Az államháztartás maastrichti adóssága 2012 végén a GDP 79,2 százaléka volt, vagyis 22 381 milliárd forintot tett ki – jelentette a Magyar Nemzeti Bank. (Tavaly a harmadik negyedév végén 78,4 százalék volt az adósság, míg 2011 végén 81,4 százalékon állt a GDP-arányos adósság.) A negyedik negyedévben a nettó hiteltörlesztés 102 milliárd forinttal csökkentette, miközben a forint gyengülése 278 milliárd forinttal növelte az adósságállományt. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a forint első negyedévben bekövetkezett esése növelhette az adósságrátát. Az MNB múlt heti inflációs jelentése szerint (2012 végi árfolyamon számolva) a GDP-arányos államadósság 78,5 százalékra csökkenhet idén, jövőre pedig 78 százalékra süllyedhet a mutató.
