Vészhelyzet: Az esetleges háború a sztálinista rezsim végét jelentheti

Héthónapos mélypontra süllyedt a dél-koreai fizetőeszköz, a won dollárral szembeni árfolyama tegnap a legújabb észak-koreai fenyegetések hatására. A phenjani rezsim ugyanis ismét nukleáris csapással fenyegette meg az Egyesült Államokat, illetve azt közölte, hogy akár be is zárhatja a két Koreát elválasztó határ mellett fekvő keszongi ipari parkot, ahol 123 dél-koreai cégnek vannak létesítményei. Az ipari parkot szerda reggel vették blokád alá az északi hatóságok, azóta nem léphetnek be a területre a Dél-Koreából érkező munkatársak, teherautók.

"Kizártnak tartom, hogy a phenjani vezetés fenyegetése kiterjedt szárazföldi háborút eredményez a Koreai-félszigeten" – mondta lapunknak Csoma Mózes. A Korea-szakértő szerint ugyanis az észak-koreai vezetés tökéletesen tisztában van azzal, hogy a jelenlegi erőviszonyok mellett egy háború padlóra küldené a sztálinista rezsimet. Az ELTE BTK koreai tanszékének helyettes vezetője szerint Phenjan az atomcsapással való fenyegetéssel, zsarolással valójában azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok közvetlenül tárgyaljon vele, ami akár a rezsim nemzetközi legitimálását jelentő békeszerződésig is elvezethetne.

Csoma Mózes kiemelte: a mostani kötélhúzás eddig nem lépte túl a korábban is tapasztalt kardcsörtetések szintjét. Példaként említette, hogy 1993-94-ben is hasonló volt a helyzet, az akkori konfliktust végül egy Washingtonnal kötött különmegállapodás zárta le.

A szakértő a kiterjedt háború kizárása mellett azt még el tudja képzelni, hogy a keszongi ipari park ügyében tovább fokozódik a helyzet. Valójában azonban az utóbbi kérdésben sem érdeke Phenjannak a húr túlfeszítése, hiszen a 2000-ben átadott ipari park – amellett, hogy munkát ad 50 ezer észak-koreainak – jelentős bevételhez juttatja az amúgy nemzetközi élelmiszersegélyekre szoruló sztálinista rezsimet. Az elhúzódó konfliktus egyben jelentősen visszavetheti a két Korea közötti kereskedelmi forgalmat is, tavaly mintegy 1,1 milliárdot tett ki az északiak exportja.

A konfliktus éleződése Észak-Korea számára jelent anyagi veszteséget, miután Szöul szempontjából a keszongi ipari park működése csupán szimbolikus, s ennek blokádja nem okozna komoly kárt.

Óriási különbség

Észak-Korea nem ad ki GDP-adatokat, azonban becslések szerint az ország gazdasága a dél-koreai GDP mintegy negyvened részét teszi ki. Az amúgy ásványkincsekben jóval gazdagabb Észak-Korea gazdasága a hetvenes évek elején még jobb kiindulási helyzetben volt, mint a dél-koreai, ugyanis a második világháborúban a japán megszállás során északon jelentős ipar épült ki. Az ENSZ becslése szerint Észak-Korea 24 milliós lakosságának kétharmada küzd élelmiszerhiánnyal.