Nem kap szabad kezet a kormány Brüsszeltől
Minden jel arra utal, hogy az Európai Bizottság ma javasolja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését Magyarországgal szemben – a piac legalábbis a jelek szerint már beárazta a jó hírt. Tegnap a forint idei csúcsára emelkedett az euróval szemben: a kurzus, amely a kereskedést 289,2 közelében kezdte, délben már 287 alatt is járt. Délután már 286 forinton is jegyezték a közös európai devizát, a 14 órakor bejelentett kamatcsökkentést követően pedig tovább erősödött, már 285,6 forintot adtak egy euróért.
A forintot segíthette a nemzetközi befektetői hangulat is, vagyis az, hogy a piaci szereplők vásárolják a kockázatosabb eszközöket. A forint szempontjából az is kedvező, hogy a hazai deviza áttörte a 290 közelében meghúzódó 200 napos mozgóátlagot, ami a technikai elemzők szerint támogathatja a további erősödést.
Ami a folytatást illeti, egy esetleges pozitív bizottsági döntés – amely a Bloomberg és a BruxInfo értesülései szerint biztosra vehető – rövid távon tovább erősítheti a forint árfolyamát, ugyanakkor a kormány reményei szerint önmagában segítséget jelenthet az államháztartás konszolidálásában. Egy a Népszabadságnak nyilatkozó kormányközeli forrás legalábbis úgy véli, pozitív elbírálás esetén nem kell aggódni a 2014-es büdzsé hiánya miatt sem, mert a piacok bizalma nyomán a magyar kockázati felár mérséklődése legalább 500 milliárdos pluszt jelent az államkasszának.
„A mostani kamatszintekhez képest jelentős hozamcsökkentést már nem lehet várni a magyar állampapírpiacon” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citibank elemzője szerint a magyar kötvénypiacon leginkább a globális trendek érvényesülhetnek.
Az sem mellékes, hogy az eljárás megszüntetése aligha jelenthet korlátlan osztogatást. Egyfelől a gazdaságpolitikák szorosabb koordinációját biztosító uniós intézkedések, illetve a maastrichti kritériumoknál (államháztartási egyenleg, államadósság, infláció) több szempontot mérlegelő költségvetési egyensúlytalansági eljárás jóval kiterjedtebb ellenőrzést biztosít Brüsszelnek. Az Európai Bizottság azt is hangsúlyozza, nem csak az eredményszemléletű (ESA) államháztartási egyenleg számít a mérlegelésnél, hanem a fenntarthatóság szempontját figyelembe véve például arra is szükség van, hogy a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege javuljon évről évre. Ez valójában arra biztosíték, hogy az egyes egyenlegjavító intézkedések strukturális jellegűek legyenek, és az állami kiadások csökkentésére, ne a bevételek növelésére koncentráljanak.
Ebből a szempontból a május elején elfogadott kiigazítási csomag első két lépését pozitívan ítélik meg Brüsszelben. Már a legfrissebb konvergenciaprogram is olyan takarékossági elemeket tartalmazott erre az évre, mint a pedagógus életpályamodell bevezetésének elhalasztása, a létszámstop, illetve a kereset és a nyugdíj együttfolyósításának lehetőségének megszűnése. Előbbi a kormány szerint 73 milliárd forinttal, utóbbi 60 milliárddal csökkenti a deficitet. A Varga-csomag első lépcsőfoka további 69 milliárdos zárolást írt elő az államigazgatásnak, míg a második elem, vagyis az állami nagyberuházások leállítása a remények szerint 60 milliárddal javíthatja az egyenleget.
Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a pénteken bejelentett, és a túlzottdeficit-eljárás lezárásához szükséges intézkedésként elővezetett reklámadó, amelytől a kormány legfeljebb 10 milliárd forintos bevételt remél, egyáltalán nem illik a Brüsszel által üdvözölt intézkedések körébe. Ráadásul az egyenleg szempontjából elhanyagolható tétel.
Tény azonban, hogy az eljárás megszüntetése az eddigieknél nagyobb mozgásteret adhat a kormánynak – különösen 2014-ben. Gárgyán Eszter úgy látja, egy kedvező döntés után a kormány egy optimista makrogazdasági pályát feltételezve bejelenthetne bizonyos kiadásokat még a választások előtt (például a pedagógusok elhalasztott béremelését), és mire nyilvánvaló lesz, hogy korrekcióra van szükség a 2014-es büdzsében, addigra a kiadások már realizálódnak. Újabb egyenlegjavító intézkedéseket csak 2014 második felében, a választások után kell majd végrehajtani – tette hozzá a közgazdász.
A túlzottdeficit-eljárásba ugyanis vissza is lehet kerülni – ám kérdéses, az EU mennyire tud még élni ezzel az eszközzel a mostani gazdasági helyzetben. A legfrissebb adatok ugyanis azt mutatják, miközben az EU egészében 0,3 százalékos visszaesést produkált a gazdaság, az államháztartási hiány jóval a maastrichti határérték feletti, 4 százalékos volt.
