Szűcs Tamás kiemelte: az Európai Bizottság elsődleges célja, hogy az uniós gazdságpolitikára tett javaslatai minél hatékonyabban megvalósuljanak, és ezáltal az Unió egésze, illetve valamennyi tagállama kikerüljön a gazdasági válságból.
"Olyan szakpolitikákra lenne szükség, amelyek egyaránt használnak az unió egészének, és valamennyi tagállamának. Ezeknek a politikáknak a végrehajtása a tagállamok elemi érdeke" - hangsúlyozta.
Hozzátette: a brüsszeli testületnek nem célja az, hogy egy országot minél tovább benntartson az eljárás hatálya alatt. „Ha teljesülnek az előírt feltételek, akkor megszűnik az eljárás az adott országgal szemben” – mondta.
Lapunk kérdésére, miszerint mi az a legrövidebb időszak, ami után hazánk ismét visszakerülhetne az eljárás hatálya alá, Szűcs Tamás azt mondta: nagyon markáns bejelentéseket kellene tennie ahhoz a kormánynak, hogy Brüsszel újra azt vizsgálja meg, hogy ismét az eljárás alá vonást javasolja Magyarországgal kapcsolatban. A képviseletvezető hozzátette: ha olyan költségvetési folyamatok indulnak be, amelyek veszélyeztetnék az előírt 3 százalékos hiánycélt, akkor legkorábban az őszi vagy a téli gazdasági előrejelzés közlésénél javasolhatná Brüsszel az eljárás megindítását.
Brüsszel a túlzotthiány-eljárásra vonatkozó javaslata mellett közzétette az úgynevezett országspecifikus ajánlását is Magyarországgal. Az immár harmadik alkalommal elfogadott éves ajánlásban Brüsszel hét területen fogalmazott meg javaslatokat a magyar gazdaságpolitika számára. A bizottság többek között a pénzügyi szektorra kivetett külön terhek csökkentését, az alacsony keresetűek adóterhének enyhítését, valamint a szabályozott energiaárak fokozatos megszüntetését ajánlja a kormány számára.
Ezekkel kapcsolatban kérdésre válaszolva Szűcs Tamás elmondta: nincs jogi eszköze a bizottságnak arra, hogy kikényszerítse az ajánlások betartását például azzal, hogy az Európai Bírósághoz fordul. Az európai szemeszternek – amelynek keretében elfogadják az országspecifikus ajánlásokat – nem is ez, hanem a gazdaságpolitikai koordináció a célja. A 7 fő területre kiterjedő mintegy 50 ajánlással kapcsolatban elmondta: ezek közül 5-10-nél akár egy kötelezettségszegési eljárást is lehetne indítani, mivel konkrét uniós irányelvek betartásával függnek össze, azonban nem cél a szankcionálás az ajánlások betartásánál – monda.
Azzal kapcsolatban, hogy hat EU-tagállam haladékot kapott Brüsszeltől a deficitcél teljesítésére, Szűcs Tamás azt mondta: itt nem arról van szó, amit sok külföldi elemző hangsúlyozott, hogy a megszorítás versus növekedés vitában Brüsszel végre felismerte, hogy a növekedés beindítására kell fókuszálni. Valójában az történt, hogy 2009 óta felére csökkent uniós szinten az államháztartási hiány mértéke, ami lehetővé tette, hogy a bizottság kisebb módosítást valósítson meg korábbi politikája terén.
