BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Új történelmi mélypontra vágta a kamatot az MNB

Az egymást követő tizedik alkalommal is csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, összhangban az elemzői várakozásokkal. Az alapkamat a 25 bázispontos kamatvágással új történelmi mélypontra, 4,5 százalékra csökkent.

Nem szakadt meg a tavaly augusztus óta tartó kamatcsökkentési ciklus, így 4,5 százalékra került az irányadó ráta. Az MNB az elmúlt tíz hónapban összesen 250 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.

A kamatvágást segítette, hogy a forint jelentősen erősödött az elmúlt hetekben, és kedden idei csúcsára kapaszkodott a hazai deviza. Az eurót 286 forinton is jegyezték, amire tavaly karácsony óta nem volt példa.

A kamatcsökkentés irányába mutatott, hogy az infláció áprilisban 1,7 százalékra csökkent. Ilyen alacsony áremelkedésre 1974 óta nem volt példa. Az infláció alakulása tehát összhangban van az MNB 3 százalékos inflációs céljával. A szezonálisan kiigazított inflációs ráta (maginfláció) ugyanakkor 3,2 százalékon állt, ami majdnem kétszerese az alapmutatónak.

Egyelőre béroldali inflációs nyomás sem érzékelhető. Az idei első negyedévben 4,2 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkereset az egy évvel korábbi szinthez képest, vagyis az alacsony inflációs környezet miatt a reálbérek növekedni tudtak.

Az MNB döntését a GDP-adatok nem befolyásolthatták. A KSH gyorsbecslése szerint az idei első negyedéven 0,7 százalékkal nőtt a gazdaság a tavalyi negyedik negyedhez képest; éves alapon azonban 0,3 százalékkal esett a GDP szezonálisan kiigazítva és naptárhatástól megtisztítva. A recesszióból való kilábalás középtávon inflációs hatással járhat, ám ettől egyelőre nem kell félni. Különösen, hogy részben a bázishatás segítette a felpattanást.

A 25 bázispontos kamatvágás szinte biztosra vehető volt, hiszen Matolcsy György, az MNB elnöke május közepén azt mondta, hogy monetáris tanács az inflációs pálya és más folyamatok alapján további lehetőséget láthat az alapkamat csökkentésé. Egy másik beszédében azt is elmondta, hogy a kamatcsökkentések fokozatossága, kiszámíthatósága és folyamatossága jó stratégia. Véleménye szerint ez „bevált”.

Elemzők szerint az irányadó kamatszint ebben az évben 4 százalék alá csökkenhet, de sok múlik a befektetők kockázatérzékelésén – a globális kilábalás gyorsaságán, az euróövezet válságán, valamint a világ legnagyobb jegybankjainak eszközvásárlási programján –, és a magyar inflációs folyamatok alakulásán.

"A nyár óta végrehajtott jelentős kamatcsökkentés ellenére a magyar kamatszint nominálisan és reálértékben is a legmagasabbak között van a világon, miközben folyó jellegű mutatóink (külső egyensúly, költségvetési hiány, infláció) nemzetközi összehasonlításban kifejezetten jónak mondhatók" – vélekedett Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

Suppan Gergely szerint "az idei év közepén az MNB az alapkamat 4 százalékos szintjénél szünetet tarthat, azonban az év végére 3,75 százalékos" lehet az alapkamat. "Növelheti a hazai monetáris politika mozgásterét, amennyiben a túlzottdeficit-eljárás várható megszüntetése a kockázati felárak további eséséhez vezet" – vélte a TakarékBank vezető közgazdásza.

"Az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok" - közölte a Magyar Nemzeti Bank a kamatvágás után.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek