Felpörgött a közmunka, 500 ezren egy éve nem találnak munkát

A válság hatására az uniós tagországok foglalkoztatási rátáját jellemző, eddig is igen jelentős különbség tovább nőtt. A legalacsonyabb érték Görögországé, ahol a 15–64 éves népességnek mindössze 50,2 százaléka volt foglalkoztatott 2012 utolsó negyedévében.

Ez 22–25 százalékponttal maradt el az élbolyra jellemzőtől. Magyarország relatív pozíciója – mivel a válság, több tagországgal ellentétben, nálunk nem járt a foglalkoztatási helyzet tartós, érdemi romlásával – némileg javult. A férfiak foglalkoztatási rátája hat másik tagországban volt hasonló, vagy alacsonyabb, mint a magyar, míg a nőknél ez a megállapítás hét másik tagországra volt igaz. A KSH szerint kedvező, hogy hazánk azon – kisebbségben lévő – tagországok közé tartozott, ahol a foglalkoztatási ráta érdemi növekedést mutatott az előző év azonos időszaki mutatóhoz képest.

2013 első negyedévében a foglalkoztatottakon belül a diplomások aránya már meghaladta a 27 százalékot, és egyedül az ilyen végzettségűek munkaerő-piaci helyzete javult érdemben a vizsgált egy év során. A vállalkozók száma összességében tovább csökkent. Jóllehet a munkaerő-felmérés a külföldön dolgozóknak csak azt a részét tudja átfogni, ahol az érintett magyarországi háztartás tagja, így feltehető, hogy az ily módon számba vettek csak a külföldön dolgozók egy kisebb hányadát jelenítik meg. 2013 I. negyedévében azonban ez a létszám a 100 ezerhez közelített (93 ezer fő), ami így mintegy negyedével meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Az előző év azonos időszakához képest nőtt azok száma is, akik a munkaerő-felmérésben azt jelölték meg, hogy közmunkát végeznek – derül ki a KSG jelentéséből.

Január hónapban a közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak száma magasabb volt, mint tavaly ugyanebben a hónapban, február–márciusban pedig némileg alacsonyabb, de a negyedév végén már így is több mint 92 ezren dolgoztak támogatott formában, zömében költségvetési intézményeknél, kisebb részben pedig többségi állami tulajdonú vállalkozásoknál.

Hasonlóan a tavalyi évhez, márciusban a közfoglalkoztatottak többsége teljes munkaidőben dolgozott, a nem szakképzettekre megállapított 75 500 forintos közfoglalkoztatotti minimálbérnél alig valamivel magasabb összegért. Az összes közfoglalkoztatott közel 4/5-e a humán-egészségügyi, szociális ellátáshoz sorolt, jellemzően fizikai jellegű tevékenységet végzett.

A versenyszférában a 2013. I. negyedévi 18 950 betöltésre váró álláshely közel 3 ezerrel meghaladta a tavalyit, és így az első negyedévi üres álláshelyszám lényegében a 2010–2011. évi szintre állt vissza. A gazdaság ezen szegmensében az év első negyedévében (mely időszakban az éven belül általában a legmagasabb a betöltésre váró állások száma) az üres álláshelyeknek az összes álláshelyhez viszonyított aránya újra 1 százalék fölé került.

2013 első negyedévében a munkaerő-felmérés szerint a munkanélküliek száma 509 ezer volt, azaz a 2009. évi dinamikus növekedés után – az éven belül többé-kevésbé szabályos ciklust követve – a munkanélküliség nálunk is egy relatíve magas szinten állandósult. Az átlagosan 11,8 százalékos munkanélküliségi rátához 30,5 százalékos ifjúsági munkanélküliségi rátája társult. A fiatalok magas munkanélküliségéhez hozzájárul, hogy a 15–24 éves korcsoportból, akik jelen vannak a munkaerőpiacon, 16 százalékos arányban alacsony iskolai végzettségűek, ezért lényegesen nehezebben találnak munkát.

A munkanélküliségnek az utóbbi évekre jellemző magas szintjét – ami azonban az uniós összehasonlításban csak közepesnek tekinthető – nem a foglalkoztatás csökkenése, hanem az inaktív státusból kilépni szándékozók állományának folyamatos bővülése magyarázza.

A munkanélküliek mellett 367 ezer, az unió által kialakított ún. potenciális munkaerő-tartalék kategóriába tartozó is jelen volt a munkaerőpiacon. Az egyébként foglalkoztatottként számba vett alulfoglalkoztatottak 90 ezres létszáma nélkül több mint 780 ezer ember kíván, illetve szeretne megfelelő feltételek esetén dolgozni, nagyjából annyian, ahányan 2013 I. negyedévében a munkaerő-felmérésben magukat munkanélküliként határoztak meg.

2013 első negyedévében a magát munkanélküliként definiált 767 ezer főből 498 ezren adtak meg egy évvel korábban is ezzel azonos státust. További 191 ezer fő az elmúlt egy év során foglalkoztatottból vált munkanélkülivé, 48,6 ezren ezt megelőzően tanulók, míg 16 ezren gyermekgondozási ellátáson lévők voltak.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2013. március hónapban 620 126 főt tartott álláskeresőként nyilván, ez közel 29 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. Az előző hónaphoz viszonyított, döntően szezonális okokra visszavezethető csökkenés mértéke nagyjából az egy évvel korábbival egyezett meg. A regisztrált álláskeresők 16 százaléka 25 évesnél fiatalabb volt, létszámuk így közel 12 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit, azaz a változás esetükben nagyobb volt, mint a teljes körnél. Az álláskeresők több mint fele (314,5 ezer fő) szakképzetlennek minősült, míg a relatív pozíciójukon tavaly óta javított diplomásoké 5 százalék volt. Folytatódott a pénzbeli ellátásban részesülők arányának csökkenése, 2013 márciusában minden 10. álláskereső kapott biztosítási alapú járadékot, illetve segélyt, további 230 ezer fő munkanélküli szociális ellátásban részesült.