Új irányok az exportban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság „Általában világgazdasági válságról beszélünk, de ezt a világ számos országában vitatják, például Ázsiában, ahol 5–9 százalék közötti a gazdasági növekedés mértéke” – kezdte nyitóelőadását Szijjártó Péter a Világgazdaság „Új utak, új módszerek a magyar exportban” című konferenciáján. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kiemelte: az európai piac szűküléséből indult ki a magyar külgazdasági stratégia, amelynek része a keleti nyitás, és a benevezés a szövetségkötési versenybe, miután a vetélytárs országok már korábban belekezdtek hasonló stratégiába.
A magyar kivitel 76 százaléka jelenleg az EU-ba irányul, 12,6 százaléka EU-n kívüli európai országokba, míg 11,9 százaléka Európán kívüli országokba. A kormányzat célja, hogy öt éven belül egyharmadra nőjön az Európán kívülre irányuló export aránya – jegyezte meg az államtitkár. A hazai kkv-k jelenleg a magyar munkavállalók 75 százalékát foglalkoztatják, de csak az export 20 százalékát adják. Ez utóbbi mértéket jelentősen növelné a kormányzat. A magyar tulajdonú kkv-k pedig csupán 12 százalékát adják az exportnak, amely arányt szintén növelni kell – jegyezte meg.
Az államtitkár elmondta: a keleti nyitásnak alapvetően négy pillére van. Ezek a távol-keleti országok, az arab államok, a Nyugat-Balkán, illetve a Kaukázus térsége. „Ezt a négy pillért kiegészítettük az afrikai jelenlét erősítésével, miután a kontinens növekvő gazdasággal, piacokkal rendelkezik” – mondta. Ezt jelzi a nigériai nagykövetség újranyitása, de a kormány Dél-Amerikában is bővíti majd a külképviseleti jelenlétet.
A magyar export erősítését szolgálja a kereskedőházak hálózatásnak kiépítése is. Három kereskedőház (Baku, Moszkva, Asztana) állt már fel, várhatóan júliusban nyílik meg a következő Pekingben – mondta az államtitkár.
A külföldi nagyvállalatokkal kötött stratégiai együttműködési megállapodásokról elmondta: azok kitérnek a beszállítói együttműködésre is, miután ezek a cégek döntően exportra termelnek, ami segítheti a beszállító hazai cégek külpiaci térnyerését is. Példaként említette, hogy az Audi évente 450 milliárd forintot fizet a magyar beszállítóinak. Kiemelte: a világ 20 elsőkörös beszállítói közül 16 már itt van Magyarországon, ami annak köszönhető, hogy az Audi ás a Daimler jelentős gyártókapacitást hozott Magyarországra.
„A kkv-k külpiaci térnyerését számos szolgáltatással segíti a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA)” – mondta előadásában Mészáros Mónika Alíz, a HITA üzletfejlesztési főosztályvezető-helyettese. Kiemelte a HITA által szervezett KKV Akadémiát, amely többek között gyakorlatorientált ismeretanyag nyújtásával, sikeres exportőrök tapasztalatainak megosztásával kívánja növelni a kkv-k versenyképességét. Emellett kihangsúlyozta a Hungarian Investments Projects kezdeményezést is, amely hazai kkv-k, illetve pénzügyi befektetők közötti kapcsolat kialakításában segít.
Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója arra mutatott rá előadásában, hogy a tavalyi stratégiaváltást követően idénre megteremtődött a lehetősége annak, hogy jelentős expanzió legyen az exportfinanszírozásban. Kiemelte: a tavaly nyár eleji 196-ról 270 milliárd forintra nőtt az Eximbank mérlegfőösszege. A hitelállomány pedig 30 százalékkal növekedett egy év alatt. Több mint 200 milliárd forint hitelt folyósított a bank az év első öt hónapjában, ami kiemelkedőnek számít a magyar vállalatfinanszírozási piacon.
Moczó Melinda, a Citibank Treasury osztályának értékesítési vezetője arról beszélt, hogy az árfolyamkockázat az export külső kockázatainak egyike. „Ez egy olyan üzleti kockázat, amely közvetlen hatással van a vállalkozás eredményességére, de kezelhető megfelelő kockázatkezelési technikákkal” – mondta. A pénzintézetek már az első lépéseknél segítséget tudnak nyújtani a vállalatoknak. A leggyakrabban alkalmazott és legegyszerűbb fedezeti eszköznek a határidős ügyletet nevezte.
Régiós helyzetkép
„A következő évtizedben a kelet-közép-európai régió lesz a legdinamikusabban fejlődő európai térség, amelynek közepén helyezkedik el a kárpát-medencei régió” – emelte ki előadásában Radetzky Jenő, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat vezérigazgatója. „Ezt a potenciált pedig ki kell használnia, miután külgazdasági szempontból ez a térség növekvő régiónak számít, így itt lehetne a leggyorsabban a kkv-k exportpiacát bővíteni” - mondta. A magyar külkereskedelmi aktívum az utóbbi években évente 8–10 százalékkal növekszik a kárpát-medencei országokkal szemben. Tavaly 5,8 milliárd euró többletünk volt a régióban. „Aníg Oroszországgal meglévő 3,8 milliárd eurós deficittel szemben ebben a térségben megtermelt többlet nyújtja a fedezetet” – tette hozzá.
