BUX 43,850.07
+0.88%
BUMIX 3,790.41
-0.28%
CETOP20 1,824.74
0.00%
OTP 9,148
+2.44%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.49%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,560
+1.30%
RABA 1,125
-0.88%
+0.99%
-0.32%
-0.66%
-2.33%
-0.52%
0.00%
-2.24%
0.00%
-0.12%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,920
+0.69%
DELTA 38.95
+0.39%
ALTEO 2,770
-0.36%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.51%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
+2.54%
-3.57%
0.00%
-0.38%
+0.42%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
0.00%
NAP 1,186
-3.58%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Fékek az önkormányzati eladósodás ellen

Több jogszabályi féket is létrehoztak a települések eladósodásának elkerülésére, de a TÖOSZ szerint mindig szükség lesz egy olyan alapra, melyből finanszírozni lehet a kiegészítő támogatásokat az önkormányzatoknak.

„Az állam megfelelő fékeket épített be az önkormányzati rendszerbe a további eladósodottság elkerülésére, a beszállítói tartozások felhalmozásának elkerülése végett viszont más könyvelési gyakorlatra lenne szükség” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő emlékeztetett, hogy a folyószámlahiteleket nem lehet áttolni a következő évre. A kötvénykibocsátásokat már csak kormányengedéllyel lehet megtenni, 10 millió forint felett csak akkor lehet adósságot keletkeztetni, ha ezt a kormány jóváhagyja.

A nemzetgazdasági tárca lapunkkal közölte: az önkormányzatok által vállalandó kezességeket is engedélyhez kötik. A hitelfelvételhez az önkormányzatnak helyi adókat kell bevezetnie, biztosítva a hitel visszafizetésének fedezetét. Idén már nem fogadhatnak el az önkormányzatok működési hiányt tartalmazó költségvetést, ami a településeket szigorúbb gazdálkodásra kötelezi.

Schmidt arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok kettős könyvvitelében még mindig pénzforgalmi szemléletet használnak. Így egy dokumentum csak akkor kerül be a könyvelésbe, ha azt kiegyenlítették. Ezért a TÖOSZ az Állami Számvevőszékkel régóta azt szorgalmazza, hogy az eredményszemléletű kettős könyvelésre térjenek át az önkormányzatok, mivel akkor tisztán lehet látni, mennyi kötelezettségük van még a szállítók felé. Az ilyen jellegű tartozások mértéke összesen mintegy 3 milliárd forint lehet még az önkormányzati szektorban. Jellemző tartozás például a közvilágítás, a karbantartás, a belterületi utak tisztán tartása, az étkezéshez való nyersanyagok költségeinek rendezése.

Schmidt szerint a települések feladatfinanszírozására való áttérésében még finomhangolásokra van szükség, főleg ott, ahol nincs jelentős adóbevétel. Ezért folyamatos kiegészítő támogatásokra lesz még szükség, mivel egyes önkormányzatok nehezen tudják fizetni például a központi orvosi ügyeletet, a szociális ellátásokat, vagy az óvodapedagógusok októbertől megemelt bérét. A korábbi önhikis rendszer helyett szerkezetátalakítási tartalékot hoztak létre az 1997 önkormányzatot és 10 kistérségi társulást érintő, összesen 690,3 milliárd forintos adósságkonszolidáció után. Erre az évre mintegy 50 milliárd forint a keret, de a TÖOSZ elnöke szerint ezt ki kell majd pótolni mintegy 60–70 milliárd forintra. Schmidt úgy vélte, hogy 10 milliárd forintra lecsökkenhet ez a keret 3-4 év múlva, de mindig szükség lesz rá. Ugyanis egy településről elköltözhet egy nagyobb vállalkozás és akkor nem tudják hirtelen kipótolni az adóbevételeket, így szükség lehet kormányzat pótlólagos támogatási segítségére.

Megemelték az uniós önerőalapot

A parlament kedden hatályon kívül helyezte az idei büdzsé módosításakor azt a passzust, mely lehetővé tette, hogy az önkormányzati adósságkonszolidáció után a települési helyhatóságoknál maradt adósságelemeket a hitelezők felkínálják átvállalásra az államnak. Az ötezer fő feletti települések esetében az állam teljesen átvállalta volna a még fennálló adósságot, ha a bank befizette volna a tartozás 7 százalékát a büdzsébe. Szeptember végéig egyetlen egy bank sem vállalta ezt. Megszavazták, hogy nem lesz idén további adósságkonszolidáció.

Szintén a büdzsé módosításával megemelték a 20 milliárd forinttal azt a korábbi 30 milliárdos alapot, mely az uniós beruházásokhoz segített befizetni az önrészt.

Szintén a büdzsé módosításával megemelték a 20 milliárd forinttal azt a korábbi 30 milliárdos alapot, mely az uniós beruházásokhoz segített befizetni az önrészt. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek