Több uniós K+F pénz hívható majd le
„A közelgő Főenergetikusi Szeminárium olyan kérdések tárgyalására készül, amelyek egybeesnek az ország energetikai célkitűzéseivel, és számos ponton kapcsolódnak az innovációhoz” – indokolta lapunknak a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) főosztályvezetője, hogy a NIH miért vállalta el a rendezvény fővédnökségét. Horváth Csaba szerint a megújuló energetika magán a NIH-en belül is kiemelt terület.
A 2014-2020-as időszakban az EU Kutatási és Innovációs Keretprogramján belül a III. pillér a Társadalmi kihívások, e területen 35,8 milliárd eurónyi támogatás használható fel. A hat szakterületből álló tematika harmadik eleme a biztonságos ,tiszta és hatékony energiaellátást és felhasználást célozza meg. Ilyen célokra a keret 18,2 százaléka, vagyis 6,53 milliárd euró költhető uniós szinten az időszak alatt.
A megvalósításhoz vezető út a sokak által ismert, 3x20-as terven keresztül vezet. Eszerint a tagországoknak 2020-ig 20 százalékkal kell javítaniuk az energiahatékonyságukat, 20 százalékra kell mérsékelniük az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését, és ugyanennyire növelniük energia-felhasználásukon belül a zöldenergia arányát. Magyarország – képességeihez és adottságaihoz igazodva – az első két pontban 10-10 százalékos, az utolsóban 14,65 százalékos teljesítést vállalt. „Ennek elérésére elsősorban a bőségben rendelkezésre álló geotermikus energiánk hasznosítására kell törekednünk, de jók a lehetőségeink más zöldenergiákban is. Ez azt is jelenti, hogy e területek K+F-ét is a mostaninál több forráshoz kell juttatnunk” – magyarázta a főosztályvezető.
A geotermiával foglalkozó, hazai kutatóintézetek partnerségek kialakításán dolgoznak szlovéniai, szlovákiai és ausztriai kollégáikkal. Az EU 2020 az Innovatív Európa program mentén a tagországok átlagos GDP arányos KFI (kutatási, fejlesztési) ráfordítását 3 százalékra kívánja emelni, ez 70 milliárd euró forrásallokációt jelent.
