Zászlóshajó a rezsicsökkentés

„A 2014-es költségvetés tervezésekor a kormány fő szempontja a pénzügyi stabilitás megőrzése és a családok terheinek csökkentése volt” – hangoztatta tegnap a parlamentben a nemzetgazdasági miniszter. A jövő évi büdzsé parlamenti vitájának expozéjában Varga Mihály elmondta: a kabinet alapelvei változatlanok a gazdaságpolitikában, nem kell adó- vagy járulékemelésre készülni. Közölte, hogy a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a következő években 3 százalék alatt maradjon a költségvetési hiány és továbbra is csökkenteni akarják az államadósságot. A hiánycél megtartása érdekében 100, illetve 120 milliárd forintos tartalékokat hoztak létre.

A családok megélhetési költségeit továbbra is csökkenteni akarják, például a rezsicsökkentéssel, a családi adókedvezmény kiterjesztésével, a bérek és nyugdíjak reálértékének megőrzésével, emellett az alacsony (2,4 százalékos) infláció is emeli a jövedelmek reálértékét. A fogyasztás 2 százalékkal nőhet. „Kiemelt” fontosságú területekre akarnak több pénzt fordítani jövőre: családok támogatására, pedagógusbérek emelésére, gazdaságfejlesztésre, közbiztonságra, egészségügyre, oktatásra, felzárkóztatásra és közfoglalkoztatás bővítésére. Varga kiemelte: az EU részére teljesítendő 288 milliárd forintos nemzeti hozzájárulással együtt Magyarország nettó haszonélvezője az uniós forrásoknak. A közel 1735 milliárdos uniós bevétel a GDP több mint 5 százalékát teszi ki.

Varga lapunknak elmondta: az önkormányzatok jelentős segítséget kaptak az adósságkonszolidációval és a köznevelésben csak az óvodai ellátásért kell majd felelősséget viselniük, így kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint az idén. Az újabb adósságkonszolidációban a települések is megosztottak, erről még tárgyalások lesznek. A tárcavezető közölte: nem csökkentik a jövedéki adó szintjét jövőre. Dolgoznak az ingyenes készpénzfelvételt lehetővé tevő megoldáson is. A luxusadó és a húsáfa csökkentése nem szerepel a jövő évi büdzsében, de ezekről még folynak egyeztetések.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a jövő évi hiánycél tartható, bár kockázatokkal számolni kell. Az ÁSZ elnöke, Warvasovszky Tihamér szerint ilyen a vártnál esetlegesen alacsonyabb fogyasztói áremelkedési ütem, az önkormányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának kedvezőtlen alakulása.

A növekedés lehetséges felső határán mozgó, gazdasági teljesítményekre épített költségvetési javaslat feszített, erősen kitett a nemzetközi gazdaságban bekövetkező, nem várt eseményeknek – közölte a Költségvetési Tanács (KT) álláspontját a testület elnöke. Kovács Árpád elmondta: megalapozottnak látják a várt 2 százalékos gazdasági növekedést, tarthatónak tartják a hiánycélt. A KT túlzottan optimistának lát több bevételi előirányzatot, különösen az áfáét (3000 milliárd forint) és a frekvenciaértékesítését (120 milliárd), így korrekciót igénylő hiánynövekedés is lehet, ha a nincsenek megfelelő tartalékok.

„Reálisnak tűnik az a makrogazdasági pálya, amelyree a jövő évi büdzsét tervezték” – mondta lapunknak a CIB vezető elemzője. Trippon Mariann szerint jó pont, hogy nincs felül tervezve az infláció (ami jelentős bevételkiesést okozhat, mint az idén), a 2,4 százalékos érték hihető. A 2 százalékos GDP növekedés optimistának tűnik CIB 2 százalékos előrejelzése szerint, de ez adat nem elrugaszkodott a valóságtól. „Ettől eltekintve a hiánycél 3 százalék alatt tartása rendkívüli erőfeszítéseket fog igényelni, nagyon kifeszítettnek tűnik a 2014-es büdzsé, kevés mozgásteret látok benne” – hangoztatta a vezető elemző. Valószínűnek látja ugyanakkor, hogy jövőre kiigazító lépéseket kell tenni, de ezek nem fognak megtörténni a választások előtt, hanem csak a második félévben. Ennek nagysága 100 és 300 milliárd forint között is lehet.

„A GDP mintegy fél százaléka, közel 150 milliárdos eltérés lehet a jövő évi büdzsében, még akkor is, ha felhasználják a tartalék jelentős részét arra, hogy az egyenleget javítsák vele” – mondta lapunknak a Concorde makroelemzője. Samu János szerint legalább 200–250 milliárdos többletintézkedés kell majd arra, hogy a hiány nagy biztonsággal 3 százalék alá csússzon. A bevételi oldalon túltervezés főként az áfabevételeknél és a társasági adónál látható, kisebb mértékben az szja és a tb-járulék esetében. A kiadási oldalon kockázat a minisztériumoknál lehet, Samu szerint mintegy 50 milliárd forintos mértékben. A makroelemző szerint az infláció esetében magasabb számot adtak meg, mint amennyi jövőre reális.

Varga: Nem használták ki az időt a bankok

Az eddigi visszajelzések alapján a bankok nem használták ki az időt a devizahitel-szerződések kedvezőbbé tételére, amelynek határideje november elsején jár le – közölte Varga Mihály. A gazdasági miniszter elmondta: tárcája kidolgozza javaslatait, amelyekkel a kabinet a jövő héten foglalkozik. Időben széthúzott megoldást javasolnak, amely figyelembe veszi az ország reális teherviselő képességét. Folyamatosan egyeztetnek a jegybankkal is a megoldásról, a javaslatok között szerepelt az árfolyamgát kiterjesztése is. Az árfolyamszinttel kapcsolatban kifejtette: a forinthitelesek nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, mintha devizában adósodtak volna el.