Nincs megállás: Új mélységbe vághatja a kamatot az MNB
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJövő kedden új történelmi mélypontra csökkentheti a kamatszintet az MNB. A várhatóan 20 bázispontos vágással a tavaly augusztusban megkezdett ciklusban összesen 380 bázispontos lazítást hajthat végre a központi bank.
A kamatcsökkentést támogatja, hogy októberben – meglepetésre – 1 százalék alá került az infláció, és várhatóan a következő hónapokban tovább süllyed az index. Az inflációs főindex további csökkenését támogatja az újabb rezsicsökkentés. Az alacsony áremelkedés akár nagyobb kamatvágásra is ösztönözhetné a Monetáris Tanácsot, hiszen a dezinflációs folyamat gyorsabb a korábban feltételezettnél.
Ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok kissé más képet festenek, mint a főindex. A maginfláció – ami jobban tükrözi a piaci folyamatokat, és például nem tartalmazza a rezsicsökkentés hatását – stabilan a központi bank 3 százalékos inflációs célja felett mozog (októberben 3,4 százalék volt a maginfláció). Mindez arra utal, hogy az egyszeri hatások kiesésével emelkedhet a főindex is, ez pedig inkább óvatosságot indokol a kamatdöntő testület részéről.
A gazdaság rövidebb távú növekedési kilátásai közben javultak. A harmadik negyedévben minden várakozást felülmúlva, 1,7 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakéhoz képest. Negyedéves alapon 0,8 százalékos gazdasági növekedést mért a KSH, és egyúttal felfelé módosította az első két negyedév indexét. Ez arra utal, hogy a magyar gazdaságban fokozatos a kilábalás, ugyanakkor – akárcsak az inflációt tekintve – több egyszeri tényezőt azonosíthatunk. A mezőgazdaságot a jó termés, az építőipart pedig az EU-s pénzek lehívásának gyorsulása segíti.
A bérek is viszonylag dinamikusan emelkednek (szeptemberben 5 százalékkal nőttek a nettó keresetek), ám ez egyelőre érdemben nem látszik a kiskereskedelmi forgalomban és az inflációs indexben sem, vagyis érdemi béroldali nyomás egyelőre nem azonosítható.
Magyarország kockázati megítélése ugyanakkor érdemben nem javul (az 5 éves CDS-felár 280 bázispont körül mozog, az euró kicsivel 300 forint alatt áll, miközben a hozamgörbe újra meredekebbé vált az állampapírok másodlagos piacán), miközben a kamatszint folyamatosan csökken. Ezek a tényezők, valamint a Federal Reserve következő hónapokban vártható 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programjának szűkítése szintén óvatosságot indokolhat.
Egy interjúban Matolcsy György MNB-elnök azt mondta, hogy „gyengék vagyunk, ha megjelenik néhány nagy játékos”. Az csökkenő kamat a kockázati megítélés javulása nélkül pedig akár fokozhatja a gyengeséget; vagyis, ha a Fed visszafogja a pénznyomtatást, akkor az akár negatívan érinthetné a befektetésre nem ajánlott, „bóvli” eszközöket.
Ugyanakkor az Európai központi Bank sokak meglepetésére 25 bázisponttal, történelmi mélypontra – 0,25 százalékra – vágta az euróövezeti kamatszintet, ami növelheti az MNB mozgásterét. Az EKB az alacsony infláció miatt tett lépéseket, ám szerepet játszhatott, hogy a növekedési kilátások sem túl fényesek az euróövezetben. Mindez akár további intézkedéseket is magával hozhat az EKB részéről (feltételezések szerint: újabb kamatcsökkentés, likviditásnyújtás a bankoknak, negatív betéti kamat, eszközvásárlás), ami az MNB lazító politikáját is segítheti.
Ha viszont „túl alacsonyra” vágja a kamatot az MNB, miközben a Fed visszafogja a likviditásbővítést, akkor egy 300 forint közeli euróval – noha a központi banknak nincs árfolyamcélja – nehéz helyzetbe is kerülhet a jegybank.
