Elsősorban az export húzta az ipart, ám a belföldi értékesítés is hozzájárult a növekedéshez. Az export közel 11 százalékkal nőtt, amiben kulcsszerepet játszott a járműgyártás kivitelének 30 százalékos emelkedése. Ugyanakkor a számítógépek és elektronikai termékek exportja közel 8 százalékkal esett.
A feldolgozóipar 6,7 százalékkal növekedett, miközben a bányászat 6,1, az energiaipar pedig 4,1 százalékkal visszaesett. A KSH tájékoztatása szerint a járműgyártáshoz kapcsolódó beszállítói ágazatok is segítették az ipari termelés növekedését.
Az ipar szerkezetátalakulása tovább folytatódik, ami az autógyártás súlyának a növekedésével jár. A többi szektor vegyes teljesítményt mutat. Az élelmiszeripar az októberi 5,7 százalékos növekedés ellenére az év egészében összességében visszaesést mutat, a textilipar 8,8 százalékos októberi bővüléssel a január-októberi időszakban 1,9 százalékkal nőtt. A gyógyszergyártás mélyrepülése folytatódott: a hónapban 4,4 százalékkal esett vissza a szektor termelése, így az év egészében 10 százalékos visszaesést regisztrált a KSH.
A rendelési adatok összességében biztatónak tűnnek a jövőre nézve. A feldolgozóipari ágazatok új rendelése 5,9 százalékkal nőtt októberben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az új exportrendelések 4,6, a belföldi rendelések 14,2 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 23,4 százalékkal nőtt. A növekedés folytatására utal az is, hogy a beszerzési menedzser-index 52 pont felett állt novemberben.
Az ipari termelés trendje folyamatos növekedést mutat, és kedvező, hogy az exportértékesítés emelkedése mellé már kezd bekapcsolódni a belföldi értékesítés is. Az adatok alapján az ipar érdemben hozzájárulhat a GDP növekedéséhez a negyedik negyedévben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.