Készíti fegyvertárát az EKB?

Az EKB 0,25 százalékon tartotta az irányadó kamatszintet decemberi ülésén, miután az előző hónapban kamatot csökkentett az alacsony infláció és a gyenge gazdasági teljesítmény miatt. Mario Draghi, a központi bank elnöke a kamatdöntést követő tájékoztatóján kijelentette, hogy az EKB monetáris politika alkalmazkodó marad, ameddig szükséges. Az EKB továbbra is alkalmazza az iránymutatás („forward guidance”) eszközét: a Kormányzótanács szerint az irányadó kamatszint a jelenlegi alacsony szinten, vagy még alacsonyabban maradhat hosszabb ideig. Mario Draghi kijelentette, hogy közelről figyelik a fejleményeket, és készen állnak arra, hogy a rendelkezésre álló összes eszközt bevessék. Erre szükség is lehet, hiszen az infláció az EKB előrejelzése szerint távolabb kerül a 2 százalékos céltól.

A deflációs kockázatokkal kapcsolatos spekulációkat hűthette, hogy az infláció az októberi 0,7 százalékról 0,9-re emelkedett novemberben az Eurostat adatai szerint. Az EKB elemzőinek friss prognózisa szerint idén 1,4 százalékos lehet a fogyasztói árak emelkedésének üteme, jövőre pedig átlagosan 1,1 százalékra lassulhat az infláció, vagyis távolabb kerülhet az EKB 2 százalékos áremelkedési céljától. Az évtized közepére is csak 1,3 százalékos árnövekedést prognosztizál a központi bank. Az idei inflációs várakozását 0,1, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal mérsékelte az EKB. Az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottak a központi bank szerint. Felfelé ható kockázatot jelenthetnek a magasabb energiaárak, a gazdaság vártnál lassabb növekedést viszont lefelé mutató kockázatot jelent.

Összességében az látszik, hogy az EKB laza monetáris politikája hosszabb távon fennmaradhat, hiszen az inflációs prognózisok csökkennek. Noha az EKB úgy értékeli, hogy az inflációs várakozások a célszint közelében horgonyzottak (középtávon a 2 százalékos inflációs cél közelében, valamivel az alatt maradhat a pénzromlás üteme), az infláció alulmúlja a mandátumban lefektetett értéket, amely további monetáris lazítást indokolhat. Richard Barwell, a Royal Bank of Scotland közgazdásza szerint Draghi azt üzente, hogy akár nem szokványos monetáris politikai eszközöket is bevethet az EKB. Elemzők úgy válik, az alacsony kamatozású hitelek nyújtása mellett az is lehetséges, hogy az EKB kötvényeket vásároljon, akárcsak az Egyesült Államok jegybankja.

Az EKB elemzőstábja szerint az euróövezet gazdasága idén 0,4 százalékkal zsugorodhat. Az euróövezet gazdasága a hamradik negyedévben csupán 0,1 százalékkal nőtt, miután a második negyedben kilábalt történetének leghosszabb, hat negyedévig tartó recessziójából. Az EKB prognózisa alapján jövőre viszont 1,1 százalékkal bővülhet a GDP, az évtized közepén pedig 1,5 százalékkal gyorsulhat a gazdaság. A növekedést lefelé mutató kockázatok övezik az EKB elemzői szerint. Úgy tűnik, hogy a további lazítást a gyenge növekedési kilátások is alátámaszthatják.

Tartja az irányt a BoE
A Bank of England 0,5 százalékon tartotta a kamatszintet, és nem változtatott a mennyiségi könnyítés 375 milliárd fontos keretösszegén sem. A BoE 2009 tavasza óta tartja ilyen alacsony szinten a kamatot. A központi bank ugyanakkor akár jövőre szigoríthatja monetáris politikáját, miután felmerült, hogy az Egyesült Királyságban túl gyorsan emelkednek a lakásárak, amely lufik kialakulásához vezethet.